Egy darab 100 milliárd fokos atom mekkora fényt bocsátana ki? Lehetne látni szabad szemmel? Ha az ember bőréhez érne, akkor megégetné azt?

"Ezek a forró atomok egyhelyben állnak."

Na nem, ilyen nincs. Akkor nem forrók.

Egy adott hőmérséklethez adott sebesség tartozik (legfeljebb a molekuláris erők egyben tartják az anyagot, akkor rezgés lesz belőle) - de ilyen hőmérsékleten ez már nem működik, ez az anyag már a fénysebesség közelében megy.

Van egy régi találós kérdésem a diákjaimnak:

Meg mersz-e fogni egy 600 fokos tárgyat.

Sokféle válasz szokott születni.

A helyes válasz: Mekkorát?

Szemléltetésképpen meg szoktam gyújtani egy gyufaszálat, felfelé fordítva hagyom félig leégni, majd elfújom a lángot. Ekkor szokott maradni egy 2-3 mm magas piros-izzáson lévő rész a gyufaszál végén.

Mutatom, hogy piros-izzás, 600 fok, majd hirtelen a másik kezem mutató és hüvelykujja közé csippentem az izzó részt.

Néhány másodperc múlva szétnyitom az ujjaimat, megnézhetik a diákok, hogy semmiféle égési sérülés nincs a kis koromszennyeződés alatt az ujjaimon. És utána értelmezzük a látottakat.

Az ujjaim tömege, és a néhány milligrammos izzó anyag tömege között olyan mértékű tömegarány különbség van, hogy elvezetődik a hő a bőrömön, mielőtt veszélyes mértékben felhevülne.

Ebben az 2-3 mm3-es izzó fadarabban kb 5*10^17 db atom van! (Az Avogadro szám egy rettenetesen nagy szám!)

Nem egy darab, nem ezer, nem egymilliárd, hanem 5*10^17 db! És egy ekkora mennyiségű atomot tartalmazó izzó anyag nem okoz semmiféle sérülést a bőrön.

Na, ezen hosszadalmas bevezető után nézzük azt az 1 db vagy 1000 darab atomból származó 100 milliárd fokos kvarkokat tartalmazó halmazt. A kvarkok rekombinálódnak, illetve kölcsönhatásba lépnek a környező anyaggal. Mondjuk a hűlés során az ezer atomból minden egyes atom "megsért" ["felperzsel"] egy egymilliárdnyi atomos területet, azaz ezer-milliárd (billió) [10^12] atomból álló terület sérül.

Mikroszkóppal nem látható terület sérülne.

"Mikroszkóppal nem látható terület sérülne."

Ezt mondtam én is, előbb.

Annyi a különbség, hogy ilyen hőmérsékleten az anyag nem marad helyben, hanem átrepül rajtad.

De ettől még mikroszkóppal sem látod a bemeneti nyílást, legfeljebb a szemben.

Nem adja át, csak ha ütközik.

Akkor viszont nem rezegni kezd, hanem ilyen hatalmas energiánál az is kirepül a testedből. Ebből lesz a lavina, ha az is eltalál valamit - márpedig ennek egyre nagyobb a valószínűsége, ahogy egyre több atom repül.