1954-ben 1Ft mennyit ért mai pénzen számolva?

Megfelelő referencia meghatározása nélkül ezt nem lehet megmondani. Vegyünk egy fiktív esetet, mondjuk van egy ország, ahol:

2000-ben egy kg kenyér 10 tallérba került, 1 liter tej 12 tallérba, egy autó 5000 tallérba, egy Nokia 5510-es meg 500 tallérba.

2016-ban meg egy kg kenyér 15 tallérba, 1 liter tej 16 tallérba, egy autó meg 6000 tallérba, egy Nokia 5510-es meg 20 tallérba került.

Most akkor hogy számoljuk ki, hogy egy akkori 1 talléros ma mennyit ér? Ha a kenyeret nézem, akkor 1,5 tallért, ha a tejet nézem, akkor 1,33 tallért, ha az autót nézem, akkor meg 1,2 tallért, ha a Nokia 5510-et, akkor meg 0,04 tallért.

Tehát nem lenne rossz, ha tudnánk, miről van szó, egy telek áráról, egy fizetésről, egy lakás áráról, vagy miről?

Annyira mások, és annyira torzultak voltak az árak...

Például egy 1956-os elszámolás:

pikkoló sör 1 Ft

reggeli 1,80, 5,30, 9,20 Ft

ebéd 6, 6,60, 7 Ft

vacsora 7,30, 8, 5 Ft

2 perec 1,8 Ft

2 mignon 2,20 Ft

szálloda Budapesten 50 Ft

2 db elektroncső 144 Ft

5 db csőfoglalat (novál) 25 Ft

ruhatár 50 fillér

tantusz 60 fillér

rádióamatőr könyv 30 Ft

Ilyesmin már én is gondolkoztam, és nagyon hamar rájöttem, hogy nem számolható ki egyértelműen.

Nyilván nem a gyorsan elértéktelenedő termékek árát kell összehasonlítani, így pl. a Nokia mobiltelefon, vagy Videoton színes tévé árát nem érdemes összehasonlítani, mert semmit nem mutat meg a pénz vásárlóértékét. Vagy azonos kategóriákat kell összehasonlítani, de sokkal pontosabb eredményt ad, ha olyan termékek/szolgáltatások árait hasonlítod össze, amikre ugyanolyan a kereslet. Mondjuk az alapélelmiszerekét. Ez sem lesz teljesen reális, hiszen könnyen elképzelhető, hogy az egyik korban túltermelés van élelmiszerekből, más termékek meg méregdrágák, a másik korban meg fordítva, de azért ezzel a módszerrel hozzávetőlegesen helytálló eredményt kapsz. Hasonlítsd össze, hogy mennyi volt a tej, kenyér, tojás, meg mondjuk a sertéshús ára (nyilván nem ugyanolyan mértékű itt sem a drágulás), átlagold, és lesz egy egész jól használható viszonyszámod.

A másik elég pontos módszer: megnézed, hogy ugynazért a munkáért akkor, illetve most mekkora fizetést kapsz. Ez is egy egész jól használható arányszám.

Annak idején azzal akasztottak hasba bennünket, hogy az élelmiszerek olcsóbbak, a tartós fogyasztási cikkek meg drágábbak, mint külföldön.

Ebből csak az volt igaz, hogy a tartós fogyasztási cikkek drágábbak voltak. :D