Mi lenne, ha az űrhulladékot összegyűjtenék és újrahasznosítanák?
Jó ötlet!
Hogy nem jutott eszembe?
Akkor szedd össze!
Nekem most éppen rossz az űrhajóm.
> „Mi lenne, ha az űrhulladékot összegyűjtenék és újrahasznosítanák?”
Környezetszennyezés lenne, kérlek. Szerinted mennyi üzemanyagot égetnének el azok az űrhajók, amik kimennek összeszedni a szemetet? Ráadásul a légkörben, közvetlenül károsítva az élővilágot.
> „Csökkenne ugyanis az űrhulladék által okozott balesetek száma.”
Ilyenből elég kevésről hallottam. Tudsz linkelni beszámolókat ilyenekről? Hányan haltak meg? Mekkorák voltak az anyagi károk?
5-ös, úgy érted, h megéri az űrben szemetelni, hogy nem éri meg az űrállomás felét szemétlerakóvá alakítani, majd vissza szállítani a földre?
Amúgy mint írtam, jelenleg is az atmoszférába lövik a hulladékokat, amik elégnek.
Akkor az lenne, hogy az űrszemétből újrahasznosított műhold költsége kb. ezerszerese lenne annak, amennyiért ma mondjuk MEO pályára lőnek fel egy bányászott alapanyagokból készült műholdat.
#3: Nagyon találó az analógiád, nekem se jutott volna eszembe jobb :D
"Pontosan úgy értem, ahogy az utcán is csinálják. Bizonyos mentalitás mellett használat után kiejti a kezéből a koszos papírzsebkendőt, mert nem tanult felelősséget. Sok ember és sok ország van, aki/amely (ezer ok miatt) a könnyebb utat választja, és semmiféle felelősségérzete, ha úgy tetszik tartása, vagy önfegyelme nincs."
Ilyen megfontolásból bármibe bele lehetne kötni, amit csak csinál az emberiség.
Valóban lehetne olyan műholdakat készíteni, amelyek eleve elraktároznak annyi plusz üzemanyagot, amellyel dolguk végeztével vissza tudnak térni az atmoszférába, hogy itt elégjenek. De akkor meg azt mondanád, hogy miért szennyezik a környezetet ezeknek az elégetésével. Ha pedig horribilis költséggel begyűjtögetnék őket egy külön erre a célra készített "űrhalászbárkával", akkor meg azt mondanád, hogy mennyi környezetszennyező üzemanyagot pöfögnek ezek ki, míg pályára állnak, az üzemanyag-utánpótlás fellövéseinek pöfögéséről nem is beszélve.
Azokról nem is szólva, amelyek meghibásodnak vagy a fellövés alatt, vagy utána a sugárzás, meteorok, konstrukciós hibák, satöbbik hatására, és képtelenek visszatérni, még ha esetleg program és üzemanyag is van bennük a manőverhez.
Valamit valamiért. Amikor az első műholdakat fellődözték, akkor még a kutyának sem jutott eszébe, hogy egyszer ezer és millió számra fognak mindenféle űreszközök keringeni a Föld körül alacsonyabb-magasabb pályákon. Azt hiszem, a Facebook vagy a Google tervez mostanában olyan, sokezer (talán 54.000(!), ha jól emlékszem) műholdból álló műholdhálózatot, amelyek bizonyos idő múlva vagy visszatérnek az atmoszférába, vagy egy külön erre a célra készített "bárkához", amelynek pont az lesz a dolga, hogy begyűjtse ezeket. Valószínűleg nem ők az egyetlenek vagy "első és utolsók", akik ilyesmin törik a fejüket.
Egyébként pedig pont a fellövések magas költsége miatt elenyésző a műholdak és egyéb űreszközök anyagszükséglete (össztömege) ahhoz képest, amennyit itt lent bányászunk / állítunk elő nap mint nap, szóval egyelőre senkinek nem hiányzik az a párezer tonnányi cucc, amit eddig összesen fellövöldöztek a Földről, és ez belátható időn belül így is fog maradni.
A korábbi hozzászólásomban pedig talán kicsit elhamarkodtam a dicséretet a #3-as válaszoló részére. No nem olyan értelemben, hogy nincs igaza, maximálisan egyetértek vele továbbra is, találó a Szibériás hasonlat. Csak éppen az arányokban tévedett néhány nagyságrendet - ugyanis Szibéria tekinthető kvázi sík felületnek, a műholdak viszont durván kb. 1000 - 100.000 km-es távolság-intervallumban keringenek a Föld felszínétől. És jelentős részük valóban nem sokkal nagyobb, mint egy két literes kóláspalack (lásd pl. MASAT-1, alig nagyobb mint egy 10x10x10 cm-es kocka). Tehát talán egy kicsit jobban aránylik a hasonlat, ha azt mondom, hogy próbálj meg a Csendes-óceánból összegyűjtögetni egymillió darab eszközt, amelyek bármilyen mélységben úszkálhatnak és méretben a pingponglabdától a kisautóig bármekkorák lehetnek (de 90%-uk nem nagyobb egy focilabdánál).
És akkor még szót sem ejtettünk arról, hogy ezek egymáshoz képest akár sok km/sec sebességgel is keringhetnek a Föld körül, ami megint csak baromira megnehezíti nem csak az elfogásukat, de már magát a detektálásukat is.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!