Az UY Scuti (a világ legnagyobb csillaga) a felfúvódás miatt ilyen nagy és már közeledik a halálához, vagy még fiatalnak számít, és még fog nőni?

Mármint héliumot, nem?

Akkor már nova.

[link]

[link]

Igen már a "vége felé" járhat az ismert legnagyobb csillag. A vége felé csillagászati értelemben, nem valószínű hogy megérjük, akár még millió évek is eltelhetnek. XD

De ha már ekkorára fölfúvódott már túl lehet a hélium égetésén is, sőt lehet már a szenet és oxigént égeti.

Ezek a rétegek időben exponenciálisan alakulnak ki.

Azaz a vasmaghoz elegendő néhány óra (esetleg nap) is. A szilíciumhoz néhány év ...

A vas alakul ki utoljára, és azért, mert ahhoz kell az előző elem.

A vas után pedig a következő átalakulás már nem termeli az energiát, hanem elnyeli, ezért a novákban ilyen már nincs.

Amúgy egy nova pár 100000 évig létezhet, de ha sokkal nagyobb a napunknál (mármint az eredeti csillag), akkor ez az idő még rövidebb.

@7: szerintem te összekevered a "nova" szót valami mással...

[link]

"... a felfúvódás miatt ilyen nagy és már közeledik a halálához, vagy még fiatalnak számít, és még fog nőni?"

Igen, a felfúvódás miatt ilyen nagy átmérőjű. :) És igen közeledik a végállapotához. Mármint "csillagszempontból". Szupernóva lesz belőle.

Kérdezed, fiatalnak számít-e.

Érdekes módon sokkal fiatalabb mint a Napunk, "aki" a maga 4,56 milliárd éves korával "középkorú" csillagnak számít.

Hogy-hogy mégis a végét járja?(Mármint az UY Scuti.) Nos úgy, hogy a csillagok várható élettartamára a legerősebb befolyásoló tényező a tömegük. Minél nagyobb a tömege egy csillagnak, annál rövidebb ideig él.

"A tömeg az egyik legfontosabb állapothatározó. Értéke 0,07 és 100[2] naptömeg között változhat. Alsó határát a stabil hidrogénfúzió elindításához szükséges maghőmérséklet jelöli ki, az ennél könnyebb égitestek a barna törpék, melyek magjában csak a deutérium fúziója indul be, ami hamar el is fogy. Felső határa az úgynevezett Eddington-határ, az ennél nehezebb csillagok olyan intenzív sugárzást bocsátanának ki, hogy a sugárnyomás lefújná a csillag külső rétegeit (így megkönnyítve).

Egy csillag gravitációs ereje a tömegétől függ. A kettőscsillagok esetében a tömeget az egymástól való távolságuk és keringési idejük alapján lehet meghatározni. A pálya a tömegvonzástól függ, a tömegvonzás pedig a tömegtől és a távolságtól. A tömeg-luminozitás összefüggés alapján is meghatározhatjuk egy csillag tömegét. A tömeg és a luminozitás egyenes arányban nő.

Minél nagyobb egy csillag tömege, annál gyorsabb ütemben alakítja át az anyagot energiává. Ennek következtében a nagy tömegű csillagok élettartama rövidebb, mint a kisebb tömegűeké. A csillagok - a fősorozaton való tartózkodásuk során - a hélium és hidrogén magjukban végbemenő fúzióból nyerik az energiát. Ez a folyamat a csillag tömegétől függően rövidebb vagy hosszabb. Egy naptömegű csillag élettartama 10 milliárd év, egy három naptömegű csillagé 500 millió év, egy 30 naptömegű csillagé már csak 6 millió év.[3]"

Az UY Scuti kb. 7-10 Naptömegű. Az átmérője alapján valószínű, hogy nőni már nem fog.

" Hol található?"

A Scutum (Pajzs) csillagképben.

"Illetve szabad szemmel látható csillag?"

Nem, csak távcsővel. Egyébként változó csillag, azaz a fényessége ingadozik. Eléggé tág határok 8,9 és 11,20 magnitúdó között.

"A leghalványabb, szabad szemmel tiszta időben még látható csillagok 6 magnitúdósak."

"A csillagok látszólagos fényességének mértékegysége a magnitúdó. Minél fényesebb egy adott csillag, annál kisebb a magnitúdó értéke. A magnitúdó logaritmikus mértékegység: ha két csillag látszólagos fényessége között 1 magnitúdó különbség van, akkor az egyik csillag 2,512-szer fényesebb a másiknál.

A Nap látszólagos fényessége -26,86 magnitúdó. A Hold teliholdkor -12,6, a Vénusz -4,6, a Jupiter -2,94 magnitúdós fényességet érhet el. Az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz -1,45 magnitúdós. A leghalványabb, szabad szemmel tiszta időben még látható csillagok 6 magnitúdósak. Távcsővel halványabb objektumok is láthatók: minél nagyobb a műszer objektívjének átmérője, annál halványabb égitesteket láthatunk vele. A legnagyobb földi távcsövekkel 25 magnitúdós, a Hubble űrtávcsővel 30 magnitúdós csillagok is észlelhetők.

"A látszólagos fényesség nem utal a csillagok valódi fényességére. Egyes halvány csillagok látszó fényessége azért kicsi, mert nagyon távol vannak a Földtől. Ezért a csillagok valódi fényességét az abszolút fényesség adja meg, amely a csillag 10 parszek távolságból megfigyelhető látszólagos fényessége."

Az idézetek innen valók:

[link]

dellfil