Ez a besorolás, hogy melyik tudomány mit képes vizsgálni, szerintetek helytálló?
A matematika igaz, bármilyen törvényekre épülő világot is vizsgál. Ez lehet a mi univerzumunk, egy párhuzamos világ más fizikai törvényekkel, vagy akár egy számítógépes játék világa pl. a GTA 5.
A fizika csak mi a világunkat képes vizsgálni, más törvényekre épülő párhuzamos világok és virtuális világok vizsgálatára nem képes.
A kémia csak a barionikus anyag (protonokból, neutronokból és elektronokból felépülő anyag) vizsgálatára képes, más részecskék vizsgálatára nem képes.
A biológia csak a Földön kialakult élet vizsgálatára képes, ha találnánk mondjuk a Marson nem-Földi eredetű életet, annak vizsgálatára nem képes.
Tehát leegyszerűsítve:
Matematika - minden világ (Univerzum OK, GTA 5 OK)
Fizika - A mi világunk (Univerzum OK, GTA 5 nem OK)
Kémia - A mi anyagunk (Hidrogén OK, foton nem OK)
Biológia - A mi életformánk (Földi élet OK, Idegen élet nem OK)
válasza:A fizika ellentmondásos, mert pl. a GTA5 valamennyire a földi valóság fizikáját szimulálja (nem ismerem a játékot, csak felteszem), így vizsgálható fizikával, hogy mi történik a játékban. De továbbmegyek: akár mondjuk egy régi Super Mariónak is lehet "fizikája", csak pl. a sebesség nem m/s, hanem pixel/s lesz. Ez már a szó szoros értelmében nem fizika, de ha pl. egy "párhuzamos világ" működését próbálnánk megérteni, annak ugyanúgy létre kéne hozni hozzá a fizikáját, saját fogalmakkal, törvényekkel, mértékegységekkel, stb.
A (xeno)biológiára ugyanez vonatkozik. Attól függ, hogy az idegen életforma mennyire hasonlít az itteniekhez. De ha kevéssé hasonlít, akkor is lesznek közös pontok, amik mentén ki lehet terjeszteni a biológia világát. Példa erre Grandpierre Attila munkássága, aki csillagászként a világegyetem és a földi élet működése közötti párhuzamokat kutatja.
De a kémia is kell hogy foglalkozzon a foton létével, sőt mibenlétével, ha meg akarja magyarázni pl. a fotoszintézis működését. A tudományterületeket nem lehet falakkal elválasztani, nagyon nagy az átjárás, és egymásra épülnek. Nem véletlen, hogy egy orvos rengeteg kémiát tanul, egy vegyészmérnök rengeteg fizikát, egy fizikus rengeteg matematikát, stb.
Úgy értem a dolgot, hogyha felfedeznénk egy más eredetű életformát, akkor a kémiára kéne hagyatkoznunk, hogy észrevegyünk benne olyan törvényszerűségeket, amivel később leírhatjuk azon életforma biológiáját.
Ha felfedeznénk olyan anyagot, amely nem barionikus, de ugyanolyan szerkezeti bonyolultságot képes mutatni, mint az atomok és a molekulák, akkor a fizikával kéne leírnunk, mielőtt megkapjuk ezen anyag kémiáját.
Ha felfedeznénk egy másik univerzumot, ahol mások a törvények, mint nálunk, akkor először matematikával kéne leírnunk az ottani történéseket, mielőtt megalkotjuk ezen másik univerzum fizikáját.
válasza:Mondok egy érdekesebbet.
Ha a biológiát meg akarod érteni, akkor kémiát kell tanulnod. Ha a kémiát meg akarod ismerni, akkor fizikát kell tanulnod. Ha fizikát meg akarod érteni, akkor matekot kell tanulnod.
Mondjuk ez sem teljes így lineárisan, mert mivel a matek nem természettudomány, hanem afféle eszköz, ami mindenhez kell csak más szinten.
A genetikát nem kell levezetni a részecskefizikai szintre ahhoz, hogy matematikai számításokat végezz benne, hanem közvetlenül alkalmazol matekot, hogy egy biológiai eredményből és másikat kapj, atomok vagy kvarkok említése nélkül.
válasza:"A genetikát nem kell levezetni a részecskefizikai szintre ahhoz, hogy matematikai számításokat végezz benne"
Viszont ha már a genetikában átlépsz az elvi síkról a gyakorlatira, akkor oda nem kevés kémiai és fizikai tudás szükségeltetik. :)
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!