Valaki tisztán, érthetően elmagyarázná a középkori Magyarországon történt pénzverést és pénzrontást? Valamint melyik a kamara haszna?

Na szóval, az arany termelése királyi monopólium volt, és úgy működött, hogy ha valahol aranyat találtak, akkor odamentek a király emberei és elkezdték ezt az aranyat bányászni. A kibányászott nyers aranyból aztán pénzt vertek. A vert pénzt pénzverő kamarák bocsátották ki, és ilyen kamarák itt-ott voltak szerte az országban (összesen 4).

(Az Árpádok alatt, ha X földjén találtak aranyat, akkor a király emberei egyszerűen elvették a bányát, vagyis X-nek semmi köze nem volt utána a kibányászott aranyhoz. Ezért sok földesúr egyszerűen eltitkolta, hogy a birtokán aranybánya van. Károly Róbert ezért bevezette az urburát, azaz a bányabért, ami azt jelentette, hogy a bányából származó haszon 1/3-a a földesúrt illette.)

Namost, a pénzverő kamarák minden évben új pénzt bocsátottak ki, és egy adott évben csak az volt az érvényes fizetőeszköz, amit a kamara kibocsátott arra az érve (az előző évi elvesztette a fizetőértékét). Az új évben az új pénzhez úgy lehetett hozzájutni, hogy meg kellett vásárolni, azaz az előző évben használt pénzt be kellett váltani az új pénzre. Ezt kényszerbeváltásnak nevezzük, és 1077 óta volt gyakorlatban.

Ennek az volt az értelme, hogy amikor a kamara pénzt vert, akkor az aranyat (és persze ezüstöt) más fémekkel ötvözte, vagyis a pénz értéke alacsonyabb volt, mint a nyers színesfémé. Namost, ha a király jövedelemhez akart jutni, egyszerűen azt csinálta, hogy elrendelte a pénzrontást, vagyis azt, hogy egyik évről a másikra az új pénzt ötvözzék több értéktelen fémmel, azaz gyengébb értékű pénzt vertek, mint az előző évben. A kényszerbeváltás miatt az embereknek be kellett adni ezért a rosszabb pénzért az előző évi jobb pénzt, ami több nemesfémet tartalmazott, így a király plusz jövedelemhez jutott. Ezt nevezzük kamara hasznának, és ez sokáig fontos regálé jövedelemnek számított.

Károly Róbert viszont szakított ezzel a gyakorlattal, mert a pénz rontása az ország gazdasági helyzetét rontotta nemzetközi szinten, illetve a magyar pénz értéke ilyenkor gyengébb lett, mint a külföldi pénzeké, és előfordult az sokszor, hogy az emberek az országban cseh, olasz stb. pénzekkel kezdtek el fizetni egymás között, amik viszont nem estek kényszerbeváltás alá... Szóval a király belátta azt, hogy sokkal jobban megéri inkább állandó értékű pénzt veretni, és így jött létre az ezüstdénár és az aranyforint. A "kamara haszna" jövedelem így megszűnt, mivel abbahagyták a kényszerbeváltásokat, tehát az utóbbi pénzek állandó értékűek voltak, nem kellett őket évente beváltani. A kiesett jövedelem pótlása érdekében a király bevezette az ún. kapuadót, amit jobbágyportánként kellett fizetni.

Most hirtelen arról nincs tudomásom, hogy előfordult-e, hogy egy évben többször is vertek volna pénzt... A lényeg, hogy alapesetben évente verték, és az előző évit mindig be kellett váltani az új pénzre.

A pénzrontás az, amikor szándékosan kevesebb aranyat/ezüstöt ötvöztek értéktelen fémekkel. Tehát igen, a pénzrontás a pénzverés gyakorlatához tartozik. Amikor az egyik évben több arany/ezüst volt a pénzben, a következő évben meg kevesebb, akkor az pénzrontás. A kamara haszna azt jelentette, hogy az előző évi értékesebb pénzt beváltották az embmerek az azévi értéktelenebbre, és a két pénz közötti értékkülönbségnek köszönhetően a királynak haszna volt.

Egyébként pontatlanul írtam le fentebb a dolgot.

Szóval évről évre be kellett váltani a pénzt az azévi érvényes fizetőeszközre. De azt elfelejtettem leírni, hogy az új pénz megváltásához mindig illetéket is kellett fizetni. Tehát ha valaki 100 ezüstöt akart megváltani, akkor azért 110-et kellett befizetni (persze mindig változott a %, nem biztos, hogy 10% volt ez az illeték). Tehát az új évi pénz megváltására illetéket kellett fizetni, valójában ezt nevezzük kamara hasznának.

A pénzrontás, hogy csökkentették a nemesfém értékét a pénzben, az már egy másik dolog, és én összemostam a kamara hasznával, ezért elnézést kérek (az más dolog, hogy a pénzrontás is a kamara hasznának egy formája). De alapesetben a "kamara haszna" fogalom azt jelenti, hogy az új pénzért illetéket kellett fizetni, azaz több óévi pénzt kellett perkálni kevesebb újévi pénzért.