Tudnánk építeni szószerinti fellegvárakat?

"ha a vastér remegne akkor a ház is."

Nincs igazad. A ház nem remegne, mert annál sokkal nagyobb a tömege miatti tehetetlensége. Nem tudna úgy gyorsulni, mint az alatta lévő, földhöz kötött vastalp vagy tekercs, így legfeljebb finoman billegne remegés helyett. Hasonló az elv, mint a gumiszalagra kötött vasgolyó esetében: attól hogy te gyors ütemben rázod fel-le a gumiszalag egyik végét rögzítő fadarabot, attól a vasgolyó még nem fog rázkódni, hanem inkább csak imbolyogni. Vagy mint amikor hepehupás úton mégy egy jó futóművű autóval, a kerék ugrál fel-le, miközben a karosszéria inkább csak billeg, mint egy csónak a vízen. Erre való a lengéscsillapító, aminek a szerepét a mágneses tér taszító hatása töltené be a ház esetében.

A másik dolog, hogy a földrengéseknél ritka a fel-le mozgás, sokkal gyakoribb és jelentősebb az oldalirányú kitérés. Vagyis a vastalp elmozdulna oldalirányban a ház alatt, amit viszont a ház jóformán észre sem venne.

Azonban ahhoz óriási fluxusú mágneses tér kéne, hogy legalább egy biztonságosnak mondható, kb. fél méteres magasságban lebegjen a ház. Ennyi kitérése még a fel-le irányú földrengéseknek is csak ritkán szokott lenni - ellenkező esetben a mozgó föld úgy veri hozzá a vas-talpat a házhoz, hogy az azonnal darabjaira hullik szét. Fél méteres magasságban lebegtetni egy többszáz tonnás házat pedig nem olcsó mulatság, kábé egy kisebb atomerőmű kellene minden lebegő ház mellé.

Tehát én is osztom a korábbi válaszolók véleményét: azon kívül hogy baromi drága lenne az üzemeltetése, semmi pozitívumot nem tudok mondani a jelenleg is létező technológiákkal szemben földrengés ellen. Brahiból (hogy mi ilyet is tudunk csinálni) pedig rohadtul nem éri meg senkinek - nem beszélve az ilyen ultraerős mágneses tér hosszútávú biológiai hatásairól - és főleg nem arról, hogy egy mai vasbódés autót kábé tíz-húsz méterről úgy rántana magához, mint a hűtőmágnes a gemkapcsot. Ráadásul elég egy másodpercnyi áramkimaradás, és a ház akkorát zöttyenne, hogy az valószínűleg komoly szerkezeti károsodást okozna az építményben, ha csak össze nem dőlne azonnal az egész.

Szóval elméletileg valószínűleg meg lehetne csinálni, gyakorlatilag viszont egy értelmetlen, kiszámíthatatlan és veszélyes buli lenne. Remélem ezek így elég jó indoklásnak minősülnek.

Elektromágneses lebegtetés q sok energiát igényel.

Minél nagyobb a tömeg, minél magasabban kell, annál nagyobbat. Folyamatos energiabevitel kell. Még akkor is, ha esetleg baromi erős permanens mágnesekkel és szupravezetővel lenne megoldva, akkor a hatalmas szupravezető hűtése igényel rengeteg energiát. Persze HA lenne szobahőmérsékletű szupravezetőnk, akkor. De még nincs, talán nem is lesz.

Légpárnás lebegtetés: szintén q sok energia kell. És ha belegondolsz, egy vacak kis helikopter hogy szétfúj mindent maga körül, elképzelhető, mekkora tornádót kéne fújni egy épület lebegtetéséhez. Még ha az hiperkönnyű is.

Léghajó-szerű megoldás: na ez még működhet is. De rengeteg lenne vele a kehe. Ha megfelelően biztosítod szél ellen, az már úgy a talajhoz köti, hogy nincs jobban elválasztva a talajtól, mint egy rugalmas, földrengésbiztos ágyazással lenne, olyat meg tudunk ma is.

És teljesen jogos volt a kérdés: minek?

Földrengés ellen van olcsóbb hatékony megoldás ma is.

Repülő épület és talaj közti közlekedés problémás és kockázatos.

És jön a biztonsági probléma: régi mondás a repülőkre is, hogy még egy sem maradt fönt. Bármilyen módszerrel röpteted, hiba esetén leesik. Az sem utolsó kérdés, mire, de elsősorban maga a lezuhanás nem egy életbiztosítás.

Persze, értem én, a kérdés mozgatórugója, hogy állati jól mutatna egy repülő katedrális vagy lakótelep. Csak ezen kívül nem ártana olyan mértékű praktikuma a dolognak, amiért megérné bevállalni a kockázatát illetve az üzembiztosság, működés, megépítés költségét.

Erre jó cél lehet egy demonstrációs kiállítási csarnok az technikai világkiállításon.

Majd olyan 2150 körül.

"Beleremegne a ház de egyben maradna."

Hm?

A földrengésbiztos épületek, amiket ma építenek, még csak nagyon bele sem remegnek.