"A fejlodo Univerzum" Az elet a vilag fejlodesi folyamata?

:D

Jogilag szabad vagy, de ahhoz hogy élj is, az élet feltételein szükséges dolgokra van szükséged:

[link] [link]

Több probléma van itt kedves kérdező, és nehéz ezekben rendet tenni. De legalább néhány vonatkozásban kíséreljük meg.

Az univerzum, az élet, az ember számtalan tulajdonságainak megismerése, rendszerezése, az összefüggések egymásra hatása egy nagyon bonyolult és sokrétű dolog. Az ember persze nekiáll, és egy csomó félreértés áldozata lesz. Így van ez, mióta az emberiség gondolkodásra szert tett. A félreértés mindig abból adódik, hogy dolgok, fogalmak és azok szóbeli leírása közötti összefüggés hierarchiát alkot, emiatt ha ebben kihagyunk egy szeletet, a hallott/olvasott szó jelentés számunkra más, mint a mondó/író számára. Sok ilyen eset rendszerré áll össze, az már egy egész téveszme rendszer. Mondok egy példát: integrál. Ennek sokféle jelentés van, egy adott ember egyeseket közülük ért, másokat félig, megint másokat sehogy. Ha ezt a szót mondatba helyezem, a jelentése az értők számára egyértelmű (feltéve, hogy én magam is értek hozzá), a nem értők meg egészen mást értenek alatta. Csúnya dolgok tudnak kijönni ebből.

A kő elporlik. Ez a fejlődés egy változata. Mégse mondjuk, hogy a kő fejlődik. Az ember megszületik, él, aztán meghal. Ez is a fejlődés egy változata. De az ember se "fejlődik" ilyenkor. Viszont a baba, mikor beszélni tanul, határozottan fejlődik a beszédkészsége. Vagyis a "fejlődik" valójában a változás egy folyamata. Közmegegyezés szerint, ha ez a változás pozitív, akkor nevezzük fejlődésnek. Van itt azonban egy fontos dolog. A világ jelenségeit az ember nagyon árnyaltan tudja kifejezni, hiszen a nyelv is "fejlődik" - bővül, alakul, idomul a mindenkori tudásunkhoz. Nem feltétlenül használja mindig a fejlődés szót, ha más szóval pontosabban tudja körülírni. A jelenségeket az ember figyeli, értelmezi, alkot fogalmakat és szavakat azért, hogy ezt a társaival megbeszélhesse (tanulhasson). Emiatt minden fogalmunk emberközpontú, ember vonatkozású akkor is, ha másra vonatkozik. Nem érdemes ezért e szavakba beleerőszakolni olyasmit, ami formailag ugyan belegyömöszölhető, valójában nem tartozik bele.

Élet a mai ismereteink szerint lehet másféle is, mint a miénk. Erre logikailag jöttünk rá, van néhány tulajdonság, amit ugyanígy le tudunk arról vezetni. Azonban semmiféle emberi tapasztalat nincs erről. Ezért - ha van - egy másik életforma, arról azt mondhatjuk: más. Hogy mi számít fejlettebbnek, ahhoz előbb kell egy másikat megismerni, utána a fejlettség fogalmát ennek alapján skálázni, és csak ezután lehet mondani: vizsgáljuk meg, ezen a skálán hol a mi életünk, és hol az a másik. És amelyik "feljebb" van, az a fejlettebb. De ilyenfajta hasonlítás e pillanatban nem létezik, mert nincs mit és nincs milyen módon.

A megértéshez tartozik sok más fogalom is, így a szabadságé. Nem, téged nem tévesztett meg senki, sok fokot átléptél, és most félreérted ezt a fogalmat (nem vagy egyedül, ma ez elég jellemző). A szabadság nem önálló fogalom, az mindig valakié/valamié. Ebből adódik a gond. A te szabadságod elvileg végtelen, és mindeni másé is. Csakhogy ekkor rengeteg ellentmondás és rengeteg gyakorlati probléma adódik. Azt már megállapította az emberiség (először a természetben), hogy a stabil állapot az egyensúlyi állapot. Az ember stabil állapota az, ha nem ütik agyon mesterségesen, hanem él, amíg a természet törvényei engedik. AZ ember elég hamar rájött, hogy ez azt jelenti, hogy a szabadság mégse végtelen. Az együttélést törvények szabályozzák, elvégre, ha a te szabadságod, hogy a szomszédod agyonüssed, akkor ez az övé is, szerencsés esetben egyszerre csapjátok agyon egymást. A szabadságod a veszted is egyben. Hacsak nem korlátozod magad, és nem ütsz agyon senkit, eközben tőle is ezt várod el. HA te a szabadságod érvényesülésének tartod, hogy gyalázz valakit, akkor ő is gondolhatja ugyanezt, és ez neked nem esik jól. Ismét a régi nóta. Korlátozd magad, és várd el tőle ugyanezt. Sok sok példa alapján ez egy rendszeré áll össze, ezt hívjuk törvényeknek, morálnak, etikának, tisztességnek, és még jó sok szó van rá.

De a szabadságod mégis korlátlan! Ha a világ bármely jelensége, hatása, eseménye hat rád, jogod (szabadságod), sőt kötelességed mérlegelni, mit kell arra válaszolni. Ha helyesen döntesz, növeled a stabilitást, azaz a szabadság lehetőségét. Ha rosszul, akkor abból valakinek baja lesz. Előbb utóbb az visszahull a te fejedre. Ezt a helyzetet, meg úgy hívják: felelős döntés, az ember szabadságából következő felelőssége abban, hogy az egyensúly stabilan fennmaradjon, mert ez a legjobb esély a hosszú távú életre. Ami az ember legfőbb törekvése.