Meg lehetne tanítani egy embert morális viselkedésre kizárólag pavlovi fájdalom-élvezet kondícionálással?

1. Az idomítást bizonyos korban kezdik. És akkor már egyes dolgok nem befolyásolhatók többé.

2. Nem az a kérdés, hogy egy ember változtatható-e (mert igen), hanem az, milyen mértékben, és milyen területeken.

3. Ha az emberi jellem kialakulása ilyen primitív módon történne, e pillanatban még nem tartanánk ott, hogy létezhetett Pavlov. Talán ott se, hogy arra gondolnánk, változtatni kéne a jellemet.

4. A morális viselkedés "tanítása" kicsit korábban, még az anyaméhben kezdődik. Ebből következően, születéskor néhány alapvető dolog már adott. A további nevelés jó része kicsi korban pedig semmiképpen sem verbális, hiszen a csecsemő nem érzékeli és nem tudja feldolgozni. Az emberi nevelés érzelmekkel történik, az elején még a cselekvés befolyásolása is. Később már erre alapozva tud hatékony (más esetben pedig eredménytelen) lenni szóban is történő irányítás. De az érzelmi befolyásolás az élet végéig tart. Érdekes módon a negatív általában az ellenkező hatást váltja ki. Minél erősebb valamire a tiltás, annál erősebb az igény. Ennek oka a veleszületett kíváncsiság (amit viszont abszurd neveléssel kiválóan el lehet törölni egy gyerekből - ezáltal akár bűnözővé is tehető).

5. Szerencsére az emberek többségének morális nevelése már annyira előrehaladott, hogy ilyen bárgyú és brutális eszköz alkalmazását nem engednék meg. Ami nem zárja ki, hogy erősen lokálisan, titokban, ne próbálná alkalmazni néhány perverz alak.

Ez a megoldás nagyon szélsőséges! Nem valószínű, hogy az adott illető megúszná mentális sérülések nélkül. Ez már a gyerek alkalmazkodó képességén múlik.

Amúgy a kisgyerek előbb utóbb rájönne, hogy a kütyü vezérlése a kulcs, (feltéve, ha rájöhet egyáltalán) és idővel elvenné vagy tönkretenné a szerkezetet. Egy szülő vagy nevelőtanár esetében nem ilyen egyszerű a történet.

Nem lehet megtanítani. Azért nem, mert a morális viselkedés alapja belső meggyőződés. Tehát amikor valaki átsegít egy vakot a zebrán, nem azért teszi, mert jutalomcukorkát kap érte, hanem azért, mert ez belső késztetés nála.

A gyerekeknél a nevelésben használják a jutalmazásos módszert, de ennek csak akkor van értelme, hogy ha a morális háttere a dolognak tudatosul a gyerekben, és egy ponton túl már nem a jutalomért csinálja, hanem saját meggyőződésből. Igazából akkor sikeres egy nevelés, ha a jutalom elhagyása után belső indíttatásúvá válik egy folyamat.

A te példádban az az ember, aki gombnyomásra jutalmat kap ilyen cselekedeteknél, az nem morálisan cselekszik, hanem csak a jutalom hatására, ezért a válasz az, hogy nem, így nem lehet senkit megtanítani. Ösztönözni lehet (a gyerekek is azért kapnak ilyenkor jutalmat), de mint írtam, az ilyen nevelésnek abból is kell állnia, hogy el kell magyarázni, hogy miért jó másokkal jót tenni, hogy ezután ez belső értékké váljon a gyerek számára. Ha csak jutalmazol, és a gyerek nem tudja, hogy miért csinálja a dolgokat, csak a jutalom miatt csinálja, akkor a jutalom elhagyása után már nem fogja többet azt csinálni. Azaz a te példádban, ha az illető már nem kap fájdalom büntetést - orgazmus jutalmat, akkor nem fog többet morálisan cselekedni. Azaz a válasz nem.

Normális szülő nem simán veri és jutalmazza a gyereket rossz vagy jó viselkedésre, hanem elmagyarázza az okot, miért jó vagy rossz az, amit tett.

Innen lesz ez több, mint egyszerű reflex bevésődés. És ettől marad meg tovább és válik morális vezetőelvvé.

A pavlovi reflex jól elműködik állatoknál, de ha a bevésés időnként nem kerül frissítésre, ott is kikopik a reflex.

Az ember állítólag értelmes lény, ha valamire kényszerítik, szereti, ha meg tudja azt okolni legalább saját magának. Ha ez hiányzik, akkor kiválthat éppen lázadást is, szándékos ellencselekvést.

Ha tényleg ezt a kontrollmódszert akarnánk használni ember esetében, sosem lehetne megszüntetni magát a kontrollt, nem lehetne reflexre hagyatkozni. Akkor meg minden embernek lenne egy állandó felügyelője, aki nyomkodja a sokkolót?

Ennél még a hipnózisos kontroll is jobb.

De a legjobb, kiválthatatlan, utólag pótolhatatlan módszer a felelős szülői nevelés.