Miért működik a villamosenergia-szállítás nagyobb feszültségen kisebb áramerősséggel? Nincs ellentmondás?
Én értem, hogy P=UI, így ha a transzformátor egyik oldalán betáplálunk 100W-ot, pl. 10A*10V-ot, akkor a másik oldalon kutya kötelessége annak a 100W-nak (veszteségektől eltekintve) kijönnie, mondjuk 1A*100V-tal, ami azt jelenti, hogy az áramot ügyesen a tizedére csökkentettük. Ha a P_veszt.-re azt mondjuk, hogy I^2*R-rel egyenlő, akkor fantasztikusan csökkentettük a veszteségünket, de akkor belémcsap a ménkü, hogy P_veszt.=U^2/R-rel is egyenlő. Tehát ha növelem a feszültséget, akkor nőnie kellene a veszteségnek, ha a ugyanazon az ellenálláson esik.
Hogy fér össze az, hogy magasabb feszültségen kisebb árammal szállítunk, ha Ohm törvénye szerint a feszültség egyenesen arányos a létrejövő árammal?
Valaki fel tudná oldani az ellentmondást? Esetleg egy kapcsolási rajzzal, amivel modellezhetjük az egészet?
Átolvastam már sok-sok dokumentumot, de választ az összes ellentmondás feloldására nem találtam sehol.





"hiszen a veszteség arányos a feszültséggel. Ez az ellentmondás."
Nincs ellentmondás, csak feszültség többféle van.
1. A rendszer feszültsége, aminél nézzük a P=U*I alapesetet, és így minél nagyobb a feszültség, annál kisebb az áram.
2. A vezeték két vége közötti feszültség, amivel arányos a veszteség. Ez a feszültség egyébként természetesen arányos a vezetéken folyó árammal, és természetesen a vezeték ellenállásával is, természetesen, sőt természetesen. A rendszer feszültsége meg e feszültség között viszont szakadék tátong, keverni egyáltalán nem tanácsos.
Mindenféle sallangot most elhagyva, váltó, reaktancia, akármit.





Azért mert a technológia jelen állása szerint a szigetelés olcsóbb (levegő 21kV/cm) mint az áramvezető anyaga.
Vagyis inkább szigetelnek 100kV on mint 10000 A áramot vezetnek 100 V feszültségen.





Ugyan már. Épp ellenkezőleg. Hiszen nagyobb rendszerfeszültségnél ugyanakkora teljesítmény átviteléhez kisebb lesz az áram... A két vége közti feszültség meg áram szorozva ellenállás...
Továbbra is elhanyagolva minden mást.





igen igazad van, a feszültség növelésével nő a veszteség.
Nincs veszteség nélkül semmi sem. De a mérték a kérdés.
A rézhuzalok terhelhetősége (ökölszabály szerint) kb 10 A/mm2 és az ebből kiadódó keresztmetszet óriási anyagköltségéhez képest elenyésző. A szórt veszteséget csökkentendő, a nagyfeszültségű vezetékek üzemi feszültségének növelésével a vezetők számát is növelik. Ha megnézed a 750kV os vezetéket az fázisonként 4 vezetőt (kábelpászmát) tartalmaz, mert így az eredő - a geometriából számolható) lekerekítési sugár - nagyobb lesz ami a veszteséget csökkenti. (a térerősség a lekerekítési sugár négyzetével fordítottan arányos, a veszteség pedig a térerősséggel).
Mindazonáltal a szállítás feszültségszintje a szállított energiamennyiségtől, a távolságtól és még nagyon sokmindentől függ és és egy sokváltozós optimalizálás eredménye.
Általánosan elmondható azonban, hogy minnél nagyobb távolságra minnél nagyobb teljesítményt egyre nagyobb feszültségszinten szokás szállítani jelenleg.
De azért vannak próbálkozások ennek megváltoztatására:
-sugárzással
-szupravezető kábelekkel.
De itt a technika még nem tart.
Jelenleg azonban ez a helyzet.















Ugyan már. :D A technikai korlátok azok ezt az elvet marhára nem érintik, hogy ha arról van szó, hogy 12 V-on vigyünk át 2 MW-ot, vagy 24-en, akkor a 24 V jobb a joule-veszteség szempontjából... A 36 meg még jobb, a 48 meg pláne.
Őneki pont ez volt a problémája, itt fent olvasható, például ebben: "Ha a P_veszt.-re azt mondjuk, hogy I^2*R-rel egyenlő, akkor fantasztikusan csökkentettük a veszteségünket, de akkor belémcsap a ménkü, hogy P_veszt.=U^2/R-rel is egyenlő."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!