Az energiamegmaradás törvénye bizonyított?

Jaaaaaaaj.

Az a probléma, hogy nem érted a szavak jelentését, amiket használsz. A tudomány nem úgy működik, hogy vannak az elméletek, amik még nincsenek bebizonyítva, és a törvények, amik már igen. Ez a fajta elképzelés egyszerűen baromság, akkora hülyeség, hogy nem is találok rá analógiát. Most felejtsd el. Teljesen. Mert egyszerűen nem igaz, ellenben káros és rettentő idegesítő.

Egy elmélet felállítása a tudományos módszertanban valahogy így néz ki:

1) Elvégzel sok kísérletet, és ezek alapján megfigyeléseket teszel.

2) A kísérletekben felfedezel valamilyen rendszert. Ezekből lesznek a törvények/szabályok/törvényszerűségek. De a törvény csak leíró jellegű, nem tartozik hozzá magyarázat. Az energia nem vész el, de nem tudod miért, hogyan.

3) Ha van egy területen sok törvényszerűséged, akkor azokat te fejben összekötöd, és ebből lesz a feltételezés, vagyis a hipotézis. Ez nem olyan, hogy F=m*a, hanem egy elméleti szabályrendszer. Olyan, mint mondjuk azt mondani, hogy vannak fénysebességgel terjedő elektromos és mágneses terek, amiknek ilyen meg olyan tulajdonságai vannak. Ez a törvények UTÁN jön, és bizonyos értelemben "fölöttük" áll. Viszont a törvény az elég valószínű hogy helyes, ellenben a hipotézis nem. Ezért:

4) A hipotézisből következtetéseket teszel, és megtervezed a következtetések kísérleti ellenőrzését. A kapott eredmények alapján megváltoztathatod vagy pontosíthatod a hipotézist. Ha viszont az eredményed teljes mértékben egybevág a hipotézisből következő eredménnyel, akkor azt mondjuk, hogy megerősítetted a hipotézist. Nem bizonyítottad, hanem megerősítetted.

5) És ha már nagyon sokszor megerősítetted a hipotézisedet, ellenben cáfolat egy sincs rá, akkor mondod, hogy elméletet alkottál.

Na, ebből mi volt fontos? Először is, a törvény ennek a "ranglistának" a 2. helyén áll, az elmélet pedig az 5. helyen. Törvényből rengeteg van, és nagyon könnyű őket felállítani. Ha már elvégezted 3-szor a kísérletedet, akkor mondhatod, hogy megfigyelést tettél. Ha elvégezték pár százszor, különböző emberek, különböző gépekkel, különböző szobahőmérsékleteken és a többi, akkor mondhatjuk törvénynek. És még kilométerekre vagyunk az elmélettől. A törvények egyszerűek, és "bizonyításuk" a nagy számú elvégzett kísérlet, amelyek mind azonos eredményt adtak. Az elmélet bonyolult, és a "bizonyítása" a nagy számú helyes következtetés, amit a kiinduló hipotézisből levontál. A bizonyítás szót pedig azért tettem idézőjelbe, mert nem szokás ezt mondani semmire. Ezt a TV-ben mondják, nem egy kutatócsoportban vagy tudományos közleményben. Mivel a bizonyítás 100%-ot jelent, és ehhez végtelen számú kísérletre lenne szükség. Ezért semmilyen törvény és semmilyen elmélet nincs bizonyítva, csak alátámasztva/megmutatva/stb. Vannak rá szebb szavak, amik nem keltik a bizonyosság illúzióját, amikor a bizonyosság lehetetlen.

Ez egy hatalmas téma, és ez csak egy nagyon rövid összefoglaló volt. Lényeg a lényeg, a törvény nem az elmélet felső foka, hanem egy teljesen más kategória, ami ráadásul nem túl intuitív módon a "rangsor" alján van, és a bizonyítás a matematikusok dolga, nem a tudósoké.

Wikipédiát linkelni fizika témakörből már-már komikus, mivel baromságot baromságra halmoz. Úgyhogy akkor választ adok az egyébként jogos kérdésre - a kérdés alatti magyarázatot inkább vegyük úgy, hogy nem olvastam el.

A Noether-tétel vonatkozik egy fizikai rendszer megmaradó mennyiségeire, amely azt mondja ki, hogy ha vesszük az adott fizikai rendszer szimmetriacsoportját, akkor ennek az egyparaméteres alcsoportjaihoz tartozik egy-egy megmaradó mennyiség (pl. energia, impulzusmomentum stb.). Az egyparaméteres alcsoport és a Lie-algebra egydmenziós alterei között egy-egyértelmű kapcsolat van.

Tehát ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy fizikai rendszerben megmarad-e az energia, akkor meg kell vizsgálni a rendszer szimmetriacsoportját.

Ha egy kevésbé általános választ szeretnék adni, akkor azt mondanám, hogy egy rendszer energiája akkor megmaradó mennyiség, ha a rendszer Lagrange(sűrűség)-függvénye nem függ expliciten az időtől.

Az általános relativitáselméletben az energiamegmaradás kissé más értelmet nyer, mivel ha vesszük az energia-impulzus négyestenzor négyesdivergenciáját, akkor nem jutunk megmaradó mennyiségre (márpedig az anyageloszlást egy négyestenzor-mezővel írjuk le).

Írhatnám a további okfejtést, de ebben a múfajban feleslegesnek érzem, a lényeg az, hogy lokálisan megmarad az energia, globálisan nem - de ez nem jelenti természetesen azt, hogy örökmozgókat és antigravitációs gépeket fogunk építeni.

Mert csak az érti, aki tanult felsőfokú fizikát.

(Nem én voltam a lepontozó.)

Sokan félreértik a lepontozás rendszert, azt hiszik, "tetszik/nem tetszik" vagy esetleg "egyetértek/nem értek egyet" alapon működik. A valós kritérium az, hogy a válasz _hasznos_ legyen a kérdező (és mások) számára.

Megpróbálkozok valami olyan magyarázattal, ami közérthető, de talán tudományosan nem teljesen szabatos.

Az energiamegmaradás fogalma nem egy univerzális általánosság, hanem mindig egyértelműen meghatározott, körülhatárolt rendszerekre érvényes.

gondolj bele, hogy egy olyan személy számára, aki tökéletesen ismeri a kémiát, newtoni fizikát és erre a tudománykörre maximálisan minden mérési lehetőséggel is rendelkezik, de fogalma sincs az atomfizikáról és ebbe a területbe semmilyen ismeretszerzési módon nem is tud belenézni, annak egy atomreaktor egy energetikai nonszensz, egy valódi örökmozgó.

Amint az atomfizika és a rel. elmélet is része az ismereteinknek, máris ez is megfelel az energiamegmaradásnak a maga környezetében. Az érvényességi kör bővült és azon belül ismét áll az energiamegmaradás.

De ez sem egy ultimatív átfogó igazság, még mindig vannak további lépcsők és sok dolog kimutathat a háromdimenziós tér és idő köréből, energiamegmaradás szempontjából anomáliát jelentve. Ott van például a nullponti energia kérdése, sok fizikus szerint sosem lesz kiaknázható, mások meg keményen dolgoznak a hipotetikus megoldásokon.

Mindegy, ez túl messzire visz, nem is ez a lényeg.

Ami most a lényeg, mert tutira ez a kérdés lényege, az a fizikai terület, ami az eddig kitalált és meghiúsult örökmozgókat tartalmazza, a mechanika, elektromosságtan, kémia, a komplett newtoni fizika, ez teljesen lefedi az összes mechanikus, mágneses, elektromos elvekre, törvényekre alapuló örökmozgó kísérletet. És bizony eme erősen behatárolt fizikai területen az energiamegmaradás annyira szigorúan igaz, hogy igazabb nem is lehetne.

A hétköznapi média szereti jól összekutyulni a dolgokat, így például hatalmas hírveréssel azt hirdették, hogy a NASA kísérleti hulláminterferenciás "warp" hajtóműve felrúgja a newtoni fizikát, konkrétan a hatás-ellenhatás newtoni törvényét. Marhaság. Ez csak annyira igaz, mint amennyire a radioaktív bomlás hője felrúgja a hagyományos termodinamikát.

A fizika törvényeinek is megvan az érvényességi köre. Azokon belül működnek, azokon kívül nem értelmezhetőek.

Remélem, többet használt ennek a szösszenetnek az értelmezhetősége, mint amennyit árt a szakszerűtlensége.

5-ös vagyok.

A kérdező nem tett semmiféle utalást a korára, még az is lehet hogy mérnök, és ezért vetődött fel az energiamegmaradást érintő kérdése, mivel ők csak elemi szinten tanulják a fizikát, így nem is tudhatja.

Én pedig adtam rá egy 100%-osan helyes, korrekt választ.

Tehát nem lehet tudni, hogy a kérdező milyen szinten van matekból, lehet hogy a válaszom arra sarkallotta hogy utánanézzen néhány dolognak, és megértse.