Mi a különbség a diffrakció és az interferencia között?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Mindkettő jelenség, ezért szerintem definíció nincs rá, csak elmagyarázni lehet:
diffrakció - fény esetén, ,,..egy párhuzamos sugárnyaláb keskeny résen áthaladva elhajlik." (Dr. Kristóf János-Kémiai analízis)
Az interferencia csak azonos frekvenciájú (így hullámhosszú) hullámok esetén tapasztalható, amelyek erősítik/kioltják egymást.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
A dirrfakció nem csak rés esetén jelentkezik, hanem akadály esetén is.
Azonban leszögezendő, hogy minden EM hullám esetén létrejöhetnek, nem csak a fény esetén.
Az interferencia több hullám találkozása esetén jön létre. A Maxwell egyenletek lineárisak, ezért érvényes a szuperpozíció elve, tehát 2 hullámot össze tudunk adni, adott helyen a hatásuk a 2 hatásának az összege. Mérőműszerekkel csak az intenzitást tudjuk mérni, ezért amikor az amplitudók összegének az abszolútnégyzetét veszük, akkor megjelenik egy coszinuszos tag, amely a 2 hullám fázisától függ. 2 hullám kiolthatja vagy erősítheti egymást attól függően, hogy egymáshoz képest milyen fázisban vannak. Tehát a fizika a fázisban van.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Elméleti oldalról úgy is lehet mondani, hogy amikor fázist aggatunk véges számú fénysugárra, akkor az még interferenciás leírás, mert van benne némi egyszerűsítés a sugarak révén. Amikor teljesen korrektül figyelembe vesszük a hullámegyenletet hullámfüggvény megoldással és a "terjedést", akkor már (skalár)diffrakcióról beszélünk. Ennél pontosabb már csak a vektordiffrakció (van polarizációs állapot is) és az időfüggő EM térszámítás lesz.
A megfigyelhető jelenségek szintjén interferencia esetén tipikusan valami csíkos képet látunk, amin nincs kiugró maximum, ez az egyik véglet. Diffrakció esetén meg általában van egy főmaximum, ami körül tipkusan sokkal gyengébb mellékmaximumok láthatók, de ide sorolható a Gauss-nyaláb terjedése is, ami egész másképp néz ki. Az interferencia spéci esetének tekinhetők az 1D állóhullámok és a legebés is, a térbeli állóhullámokat precízen viszont már diffrakciósan, azaz hullámegyenlettel lehet csak jól leírni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!