Az elektronnak a helyzetét azért nem lehet meghatározni az elektronfelhőben, mert annyira gyorsan kering az atommag körül, vagy tényleg tetszőlegesen itt-ott megjelenik adott eséllyel?

A fentieket még az is bonyolítja, hogy az elektron nem egy szabályos gömb, igazán az alakját nem is tudjuk. Sőt az elektron is "megcsinálja" mint a fény, hogy részecskeként is viselkedni és hullámként is (kettős természet, ld. de Broglie és munkatársai). Innen kezdve még nehezebb a dolgunk... Ma inkább úgy közelítjük az elektront, hogy egy hullámcsomag (kb. energia) és ennek vannak valószínűségei és ezek a valószínűségek mutatják meg, hogy kb. merre lehet és mit csinálhat.

Elméletileg nagyobb testek esetén is "értelmezhető" lenne a határozatlansági reláció (egyszer fizika órán kiszámotuk egy szekrény esetére) de annyira kicsi az eltérés, hogy nem számottevő (a számra nem emlékszem de a 10-nagyon nagy szám jött ki).