Ha egy üveg kalitkában valamit elégetünk, annak a súlya tényleg nem változik?

Úgy képzeld el, hogy van egy halom különböző atomod, amelynek elektronjai kémiai kötéseket alkotnak egymással. Te ezt elégeted, akkor olyan új kötések jönnek létre, ahol az elektronok egy jóval alacsonyabb energiaállapotba kerülnek. Ez az energiakülönbség elektromágneses hullámok formájában adódik le, aminek nagy része égés esetén látható fény vagy hősugárzás.

Ettől még ugyanannyi protonod, neutronod, elektronod lesz, csak az elektronok alacsonyabb energiaállapotban vannak.

Nem vagyok fizikus, de úgy tudom hogy energia-tömeg átmenet akkor van, amikor atommagok fuzionálnak vagy bomlanak. Ennek az az oka, hogy az atommagban a protonokat és neutronokat összetartó erő úgy jön létre, hogy a protonok és neutronok tömegének egy része "átalakul" ezzé az erővé. A legtöbb egy protonra vagy neutronra eső magerő pedig a vasban van (tehát mivel minden rendszer kisebb energiaállapotra törekszik, így a vasénál kisebb atommagok inkább fuzionálni szeretnek, a vasénál nagyobb atommagok pedig inkább bomlani.) Mindenesetre egyszerű égésnél ilyen nem fordul elő!

pl. a metán égéshője 889 kJ/mol. Vagyis ha egy mol metánt elégetsz a kalitkában, és visszahűtöd a kiindulási hőmérsékletre, akkor 889 kJ energiát veszít a rendszered. Mivel E=m*c^2

->m=E/c^2

Vagyis 889*1000[J]/(9*10^18)[m^2/s^2]=9,88*10^-17 kg. Ezt a legmodernebb műszerek sem tudnák kimérni. Nem csak hogy nem tudnák kimérni, de milliószor nagyobb változást sem tudnának kimérni. Szóval persze, hő=energia=tömeg. De ez bármilyen szokásos földi környezetben teljesen elhanyagolható.

(Az elején leírtam, hogy energiát kellett veszítenie a rendszernek lehűlés formájában. Ez vagy hősugárzással, vagy a környezet atomjaival való kölcsönhatással történhet. Ha nem hűtöd le, hanem csak elégeted a metánt és hagyod azon a hőmérsékleten, akkor nem veszített energiát. Nem vagyok benne biztos, hogy ez evidens-e úgyhogy inkább tisztáztam)