A valóságban miért nem lehet tökéletesen pontos térbeli alakzatokat előállítani?

A kérdés nem értelmezhető.

Mit jelent, hogy nem lehet előállítani?

Mit jelent, hogy tökéletesen pontos?

Ez így megválaszolhatatlan.

A metánmolekula pl. teljesen szabályos molekula, a központi szénatomra négy hidrogén kapcsolódik, melyek tetraéder-csúcsokban foglalnak helyet. Ennek (ha jól számolom) 4 tükörsíktengelye van. Ehhez nagyon hasonló elhelyezkedésűek a gyémántban a szénatomok (ugyancsak tetraéderes formáció). A benzolmolekula ugyancsak teljesen szabályos formáció, 7 tükörsíktengellyel.

Elméletileg bármekkora méretű anyaghalmaz összerakható ezekből, amelyek tökéletesen szimmetrikusak. A gyakorlatban a környezet gravitációs hatásai miatt valóban nem lesznek teljesen tökéletesen szimmetrikusak, a gravitáció árnyékolására pedig még nem sikerült módot találni. Viszont molekulaméretek esetén a gravitáció formatorzító hatása olyan minimális, hogy mikrogravitációs környezetben gyakorlatilag elhanyagolható.

> „A metánmolekula pl. teljesen szabályos molekula, a központi szénatomra négy hidrogén kapcsolódik, melyek tetraéder-csúcsokban foglalnak helyet.”

Szerintem hőmozgásuk mindenképpen van, így nehéz elképzelni, hogy tökéletesen pontosan mindig ott vannak, ahol lenniük kell.

> „Ennek (ha jól számolom) 4 tükörsíktengelye van.”

A tetraédernek van 6 éle, ha ezekre síkot fektetünk úgy, hogy a szemközti él középpontján is átmenjen, az legalább 6 tükörsíkot jelent, ha jól számolom. Meg még van 12 harmadrendű forgásszimmetriája, ugye 3-3 a négy csúcsot a szemközti lap középpontjával összekötő tengely körül, meg még 6 forgatva tükrözés viszi magába (a szemközti élek középpontjait összekötő szakasz körül kell forgatni 90°-kal, és tükrözni kell a ennek a felezőmerőleges síkjára).