Egy kérdés a víztoronyról?
Figyelt kérdés
Benne van nagy tömegű víz, és azért van magasan a raktározó hogy a nyomás meglegyen és föl lehessen küldeni a vizet a magasabb területekre. De egy csap nagyon kicsi nyomást igényel, tehát a víztározó méretéhez képest nagyon kicsi az a mennyiségű víz amit ki kéne pumpálni, akkor miért nem megy följebb az a pár dl víz több tonna nyomás alatt, mint amilyen magasan van a víztározóban a víz? Ha bazi nagy nyomás lenne akkor fölmenne pár mg víz magasabbra, mint amilyen magasan a víztározóban található víz van?2015. nov. 21. 13:48
11/22 Wadmalac 
válasza:
válasza:Ezzel nem is akarok vitatkozni. Csak azért említettem, mert a kérdező érdeklődött légnyomáshoz köthető irányban is.
12/22 anonim válasza:
válasza:Igen, ez okés, csak nekem egyértelmű volt, hogy azonos nyomáson vannak, hiszen csak úgy lehet közlekedőedény.
13/22 A kérdező kommentje:
Szóval akkor összegezve, sehogy nem mehet a víztorony fölé, még ha a földön nincs is levegő, pl. vákuum van vagy nagyon könnyű gázok amiben a víz nem forr fel és a víz sokkal nehezebb nála hogy esetleg feljuttassa magasabbra, mint a víztorony?
2015. nov. 24. 14:44
14/22 anonim válasza:
válasza:Ha nem fektetsz be plusz energiát (munkát), akkor nem fog csak úgy magától magasabbra menni, igen. Bármilyen nyomáson lehet, ha mindkét végén ugyan az, akkor nem fog feljebb menni.
15/22 A kérdező kommentje:
Mi ugyan az mind2 végén?
2015. nov. 24. 15:19
16/22 anonim válasza:
válasza:A víztorony meg a csap. Ennyire értetlennek lenni...
17/22 A kérdező kommentje:
Bocs! Kösz! :)))
2015. nov. 24. 16:36
18/22 Wadmalac válasza:
válasza:Ezért írtam ,amit írtam, de úgy látszik, nem jött át, nem csak a kérdezőnek.
Ha a víztorony és a nyitott csap vízszintjére ugyanaz a légnyomás hat, akkor ugyanarra a szintre is áll be. Igen, a légnyomásból származó erő függ a felülettől, amin hat, de a hidrosztatikai nyomás keltette erő ugyanígy függ tőle, tehát a felület nagysága kiesik a képletből, lényegtelen.
19/22 anonim válasza:
válasza:A hidrosztatikai nyomás pont hogy nem függ a felülettől, ez pont a közlekedőedényeknél figyelhető meg jól, amikor is a különböző formájú és térfogatú edények mindegyikében ugyanazon a szinten áll a folyadék. A hidrosztatikai nyomás a ró*g*h képlettel számítható, ahol ró a sűrűség, g a gravitációs gyorsulás, h pedig a folyadékoszlop magassága. Mint látod, itt felületről szó sincs!
20/22 Wadmalac válasza:
válasza:#19:
Olvasd el mégegyszer, mit írtam.
A hidr. nyomásból SZÁRMAZŐ ERŐ.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!