Hogyan mérik meg, hogy milyen magas egy hegy?

Na, egy érdekes kérdés, és már előre sajnálom, hogy csak fél/negyed%még kisebb választ fogok. Már kapásból az is érdekes, hogy mit értünk egy hegy magassága alatt, és ezért a mérési módszerek is változatosak tudnak lenni, nem is feltétlenül adnak azonos eredményt.

Ugye most valahogy úgy szokás definiálni egy pont tengerszint feletti magasságát, hogy „vegyük azt a munkát, amit a gravitációs erő ellenében végzünk, amikor egy m tömegű testet mozgatunk a Balti-tenger felszínétől addig a pontig, majd ezt osszuk el m*g-vel.” (Ami egy elég hiányos definíció, mert nincs benne például, hogy mi az a g. Csak a gravitációs gyorsulást vegyük ennek, vagy az föld forgásából adódó centrifugális gyorsulást hagyjuk ki belőle? Ezek a felszín különböző pontjain más és más értékeket adnak, ugye…)

A mostani „pontos” magasság értékeket úgy mérték, hogy egyrészt GPS-szel elég jól be lehet lőni egy-egy pont helyzetét, másrészt gravitációs mérésekkel kimértek egy ekvipotenciális felületet, ami közel esik a Föld alakját közelítő forgási ellipszoidhoz, és a pontok ettől vett távolságát nevezték a pont magasságának.

[link]

Az első méréseknél ilyen [cenzúrázva, de nem is volt olyan csúnya szó…] hi-tech dolgok nem voltak, így akkoriban még teodolitokkal mértek szögeket, és utána a háromszögek szögfüggvényeivel kiszámolták az oldalak hosszát, a pontok helyzetét. Persze ez sok munka és sok hiba lehetőség, mert mire eljutnak a ténylegesen kimért például 100 méteres oldaltól egy 152 kilométerrel odébb, és 4 kilométerrel magasabban levő pontig, addig halmozódik a hiba. Ráadásul nehéz volt megközelíteni a hegyet, meg itt annyira változik a levegő sűrűsége, hogy a fénysugarak nem egyenesen mennek, így elsőre 9200 méternek mérték a hegyet.

[link]

(Amúgy a GPS is háromszögelésen alapszik, csak igen precíz.)