Van olyan mikor nincs kivétel?

De van kivétel nélküli eset, méghozzá kivételes esetekben.

Attól, hogy kivételes eset, még nem fog nem létezni.

x = x - az nem az almás összeadás,

hanem x azonos x-szel - és az AZONOSSÁG alól nincs kivétel

A=A (három vonallal) A azonos önmagával vagyis A

> Elvileg mindig van kivétel.

Szögezzük le, hogy ez feltevés.

> Viszont ha csak kivételes esetben fordul elő akko rugye minden ilyen eset is kivétel, tehát mégsincs soha kivétel nélküli eset

Helyesen: Viszont ha csak kivételes esetben fordul elő akkor ugye minden ilyen eset is kivétel, tehát mégsincs MINDIG kivétel nélküli eset.

(A te mondatod azt jelentené, hogy 0 esetben van kivétel, holott a helyes következtetés, hogy nem minden esetben, de néhányban lehet.)

Amúgy érezhető még némi ekvivokáció is a történetben.

Nem érted kérdező. Még poénból se. Kreáltál egy mondatsort, amelyben ellentmondást vélsz felfedezni. Nincs benne semmi, mert a mondatsor nem állítható logikai sorrendbe, ezért következtetni se lehet belőle. Se igazra, se hamisra.

Ahogy felettem mondták. Ha feltevéssel élünk, akkor előbb bizonyítjuk az állítást, aztán következtetünk. Ez nem felcserélhető, nem elhagyható. A kérdéseden nincs miről beszélni.

> Ja hogy ez a baj. Az evokáció.

Nem evokáció, hanem ekvivokáció. Bizonyára nem ismered a szó jelentését, ami önmagában nem gond, a gond inkább az, hogy ebben az esetben ezen válasz beírása volt a reakciód ahelyett, hogy rákerestél volna a szó jelentésére, hátha tanulsz valami újat, vagy hátha megérted, hogy mit írtam. (Lásd: [link] ) (Amúgy a szó egy érvelési hiba pontos megnevezése, szakszó, márpedig itt pont egy érvelési kérdésről van szó, hadd használjunk már egzakt jelentéssel bíró szakszavakat.)

Az ekvivokáció tárgya a „kivételes eset”, mint fogalom. Egyik értelemben szabályt lefedő események sokaságának néhány olyan esete, mikor a szabály nem írja le az eseményt. Másik értelemben meg egy ritka esetet jelent, függetlenül attól, hogy a szabály igaz-e rá, vagy sem. Mikor azt írod, hogy „egyes kivételes esetekben előfordul, hogy nincs kivétel”, az valójában azt jelenti, hogy „ritkán előfordul, hogy nincs kivétel”. De ez annak a szabálynak nem kivétele, ami azt mondja, hogy mindig van kivétel, hanem ezt az esetet pont, hogy leírja a szabály, a szabálynak nem kivétele.

#7> Ahogy felettem mondták. Ha feltevéssel élünk, akkor előbb bizonyítjuk az állítást, aztán következtetünk. Ez nem felcserélhető, nem elhagyható

Nem minden esetben van így. Sőt sok bizonyítás épül arra, hogy feltételezünk valamit, megnézzük annak a következményeit, és ha ellentmondásra jutunk, akkor elvetjük a feltételezést.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

No akkor fussunk neki újra a dolognak:

Vannak szabályok. A feltételezés az, hogy !minden! szabályra igaz, hogy vannak kivételek (mikor a szabály következtetése nem írja le a tényleges esetet). Az előző mondat is egy szabály, gyakorlatilag a szabályok és a hozzá tartozó kivételek megléte között ír le szabályszerűséget, és mint szabályra alkalmazható a feltételezett állítás. Ezek alapján a következtetés az, hogy vannak olyan szabályok, amik esetén nem igaz, hogy vannak kivételei. Máshogy megfogalmazva létezik olyan szabály, ami alól nincs kivétel. Ez viszont ellentmond a feltételezésnek. Ergo ezzel cáfoltuk azt a kijelentést, hogy !minden! szabály alól van kivétel. De vigyázat, ennek az állításnak nem az az ellentéte, hogy egyik szabály alól sincs kivétel! Ahogy annak a kijelentésnek, hogy „minden almát megkóstoltam”, nem az az ellentéte, hogy „egyetlen almát sem kóstoltam meg”, hanem az, hogy „nem minden almát kóstoltam meg”. De kóstolhattam meg almát, csak éppen nem mindet. A feltételezett állítás ellentéte is az, hogy !nem minden! szabály alól van kivétel. Azaz bizonyos szabályok alól lehet kivétel, de vannak olyan szabályok is, amik alól nincs kivétel.