Mi értelme van a fáziskereső ceruzának?

Miért cserélne helyet a "fázis" és a "nulla"?

Nem cserél helyet. Vannak olyan időpillanatok, mikor az F és az N megegyezik, ez a nullátmenet. Van, hogy N-hez képest F+ és van hogy F- azaz a pozitív és a negatív csúcsérték. Látszólag ez a helyzet. De...

Bontsd szét otthon a konnektort. A zöld-sárga vezetéket hagyd figyelmen kívül ebben az esetben. Kapsz egy kék és egy fekete (vagy barna) vezetéket, ha szabályosan van kötve. Kezdésnek nyald meg a kéket... majd nyald meg a feketét, meglátjuk mi a változik.

Na ez a fázis meg a nulla...

muhaha

a nulla az nulla.

a fázis az váltakozva -110 és +110 volt között ugrál.

#2

Te se nagyon vagy képbe.

A 230 az effektív érték. Azaz 230 V egyenáram végez ugyanannyi munkát (elektronikára vetítve), mint a röfiben (konnektor) lévő váltakozó. A valóságban a 230 Voltos váltakozó hálózat (gyors fejszámolássa) 325 Volt körüli csúcsértéket ad, azaz a negatív csúcsértéket összehasonlítva 650 V az intervallum. De a nulla vezetőhöz viszonyítva csak 325 aminek az effektív éréke az előbb említett 230

Nos. Mondjuk van egy generátor. Ennek két kivezetése van, a két kivezetés között potenciálkülönbség, azaz feszültség van. Váltakozó áramról lévén szó, ez szinuszosan változik. Ha erre rákötsz egy izzót, akkor oda-vissza fog folyni az áram, de ettől még az izzó világít, hiszen neki mindegy, hogy milyen irányban folyik az áram, ha az áram gerjeszti az atomjait, felmelegszik, izzik, világít.

Eddig oké. A generátor két kivezetését aztán el lehet vezetni vezetékeken akárhová. Gondolom ez is rendben van. Ha csak ennyi lenne, működne ugyan a váltakozó áramú hálózat, de igen veszélyes lenne.

Tegyük fel van egy berendezés, mondjuk egy gép a gyárban, amiben elöregszik a szigetelés, és a vezeték hozzáér a fém burkolathoz. Mi történik, ha hozzáérsz a fém házhoz? Semmi, hiszen nem zártad az áramkört. A hiba nem tűnik fel senkinek, megy az élet tovább. Egészen addig, amíg a szomszédos gépnél nem történik meg ugyanez, csak ott a másik vezetékkel. Ha azt fogod meg, önmagában azzal sem zárod az áramkört, úgy sem történik semmi. Viszont ha egyszerre fogod meg a két hibás berendezést, akkor zárod az áramkört, amit vagy megúszol, vagy nem. Ráadásul az esetek többségében a két karodon, így a szíveden folyik át az áram, ami a legveszélyesebb.

Mit csináltak tehát? Azt csinálják, hogy a generátor egyik kivezetését leföldelik. Illetve hogy a földpotenciál mindenhol földpotenciál marad, bizonyos távolságokban újra leföldelik. Így a két vezeték között ugyanúgy megvan a potenciálkülönbség, csak az egyik éppenséggel a földhöz van kötve. (A föld meg ugye vezeti az áramot.) Így lesz az egyik vezeték a nulla – ami a földhöz képest nulla potenciálon van –, a másik meg a fázis.

Miért jó ez? Ha egy berendezésnél a nulla vezetéke ér hozzá a házhoz, akkor megint nem történik semmi különös, hozzáérsz, nem zárod az áramkört. Ha viszont a fázis ér hozzá, a fém házhoz, akkor hozzáérve a földön keresztül zárod az áramkört: generátor-fázis-gép-gépház-te-föld-földelésen keresztül a nulla-generátor. Ez egy fokkal jobb, mert nem a két kezeden keresztül megy át az áram.

Jobb lenne, ha a nulla eleve a gépházra lenne kötve, mert akkor a fázis vezetékének meghibásodása és a gépházhoz érése pillanatában rögtön zárná az áramkört, rövidzárt okozva, még mielőtt bárki hozzáérhetne. Csak hát ugye a fázist és a nullát könnyen fel lehetne cserélni, ami megint kellemetlen, mert ha fordítva lenne bedugva a konnektorba a gép, akkor rázna a ház. Ezért a gépeket vagy külön szokták leföldelni, vagy erre egy földelés vezetéket alkalmaznak külön.

Így ha valami zárlatos lesz, levágja a biztosítékot, még mielőtt bárkiben kárt tenne.

De mivel az egyik vezeték földelve van, ha te érsz hozzá a fázishoz, a földön, majd a nulla vezeték leföldelésén keresztül zárod az áramkört. Viszont ha egy nagy ellenállású ellenállással vagy sorba kötve, akkor rajtad kis feszültség fog esni, kevés áram fog átfolyni rajtatok, így nem lesz semmi bajod. Ha ez a bizonyos ellenállás még történetesen világít is, akkor az egy fázisceruza lesz.

Mikor bedugod a fázisceruzát a konnektorba, akkor a fázisceruzán, a testeden, a földön keresztül záródik az áramkör. Sorba vagytok kapcsolva, neked van mondjuk 1000 Ω ellenállásod, a fázisceruza ellenállása meg 1 000 000 Ω. Rajtad esik kb. 0,2 V effektív feszültség, a fázisceruzára meg 229,8 V feszültség. A rajtatok átfolyó áramerősség 0,2 mA. A rád eső feszültség és az áramerősség olyan kicsi, hogy nem is érzed. A fázisceruzán átfolyó áram is ugyanennyi, ami nem sok, de megfelelő izzószál már tud tőle világítani.

Bocsi, de szerintem a kérdező már nem él, amennyiben elvégezte a megnyalós kísérletet.

Amúgy régen fekete volt a fázis és szürke a nulla, most meg barna a fázis és kék a nulla, persze, ha jól van kötve.

A fázisceruza értelme meg az, hogy ne magadon kelljen tesztelned, hogy jól van-e kötve.

Hát, ez kicsit pontatlan, hogy barna a fázis, mivel lehet fekete, barna és szürke is. A szürke amúgy valamikor valóban lehetett nulla (pontosan 64-ig), és utána, hogy ne legyen keveredés, a szürke vagy 35 évig nem lehetett fázisvezető, de kb 2 évtizede már lehet.

Fenti elmélkedésekhez azért hozzá kéne tenni, hogy a világon as legelterjedtebb a három fázisú fejlesztés, és ott az a pont amit nullának nevezünk, és többnyire leföldeljük, az alapállapotban eleve/már/úgyis a földpotenciálon van.