Fizikai Nobel-díj járna ha az éter hullám megváltoztatását az elektronok töltés differenciálódásával elérem? Magyarul egy párhuzamos dimenzió kapu detektálása?
Eddig egyszerű dolgokért kaptak az emberek Nobel-díjat.
Kicsit tekerni kellene a volumenen.
Ha ezt valaki levezeti, gyakorlati módon is alkalmazza az már Nobel-díj, nem?
Azért nem időkaput írtam, mert ott az időt elektromágneses térben manipulálják, vagyis a dimenzió megmarad.
Éter hullámok esetén dimenzió eltolódás alakul ki, ezért írtam ki így a kérdést.
Nem.
Egy egyszerű konteó blog olvasó, és hát, sokmindent írnak ilyen oldalakon, és az ember szeret gondolkodni.
ez a kérdés kategóriát tévesztett valahogy elszabadult az ezóból :)
éter-t nem fejtetted ki melyikre gondolsz de ilyen pongyolán megfogalmazva gondolom a dietil-éterre
azt meg láttam már sokszor hullámokat vetni mégse nyílt tőle dimenziókapu
Az éter egy XIX. századi hipotetikus anyag, közeg, aminek a létezésének lehetőségét Michelson–Morley-kísérlet végleg elvetette. Azt a jelenséget, amit az éter leírt volna, és ami nem fért bele a klasszikus fizikába – ami miatt ezt a bizonyos hipotetikus közeget, az étert feltételezni kellett –, azt meg szépen helyretette a relativitáselmélet.
Tehát éter nincs, hipotetikus értelemben sem voltak különösebb elméletek ráépítve, csak tapogatózások. Mivel hogy nincs, így hullámai sincsenek, amik nem tudnak megváltozni.
A dimenzió kvázi egy mérőszám, ami azt adja meg, hogy egy esemény egyértelmű leírásához egy adott térben minimálisan hány adat szükséges. Mondjuk ha a földfelszín teljesen sík lenne, akkor egyetlen pont leírásához elegendő lenne két mérőszám, mondjuk egy szélességi és hosszúsági kör. Vagy egy kitüntetett ponttól való távolság és szög, mondjuk Budapesttől 50 km-re, északi iránytól 3°-ra. Ergo a földfelszín két dimenziós. Persze ha nem sík a föld, akkor már ez nem elég, nem mindegy, hogy a tizediken, a földszinten, vagy a bányában találkozunk, így kell egy harmadik adat. Illetve kell egy negyedik is, mert nem mindegy, hogy holnap találkozunk, vagy jövőre.
A legtöbbször a legkönnyebben kezelhető koordináta rendszer a Descartes-féle koordináta-rendszer. Ennek minden tengelye merőleges az összes többire. Ha egy három dimenziós koordináta-rendszerbe még egy tengelyt akarunk húzni, annak merőlegesnek kell lennie a meglévő három tengelyre.
Párhuzamos dimenziók nincsenek. Nem azért, mert a tudomány elveti a lehetőségét, vagy mert még nem fedezték fel, hanem mert maga a fogalom értelmetlen. Úgy nem léteznek párhuzamos dimenziók, ahogy nem létezik világosfekete, szögletes gömb, lankás függőleges. Az lehet, hogy a világ több dimenziós, meg létezhetnek párhuzamos univerzumok, de párhuzamos dimenziók nem.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
A Nobel-díj ott kezdődik, hogy megtanulod a fizikát, mondjuk diplomát szerzel fizika szakon, ismered azoknak a fogalmaknak a jelentését, amiről beszélsz, tudod miből áll a tudományos módszer, kutatsz egy témát, méréseket, kísérleteket, megfigyeléseket hajtottál végre, és felfedezel valami olyan összefüggést, amit más nem, és fontos összefüggés, felfedezés a világ számára.
A kérdés nagyon jó, és a mögötte lévő elmélet is.
Ha valaki megcsinálná, nem Nobel-díjat kapna érte, hanem egy örök szobát valamelyik titkos szijálé börtönben, ahol kiszednének mindent a tudatából, ami ahhoz vezetett hogy ezekre a dolgokra rájött.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!