Bizonyos kémiai reakciók fény jelenlétében nem mennek végbe. Miért?

Nem, a fény nem csak fény. Biztosan tetszett már arról hallani, hogy a fotonoknak, szóval azoknak a kis pici izéknek, amiből a fény van, nincsen tömegük, nincsen töltésük. Adja magát a kérdés: akkro milyük van a szerencsétleneknek? A válasz helyes: energiájuk. Mennyi energiájuk? Ez se túl bonyolult: e = hullmáhoszszor Planck-állandó. Azaz, annál több, minnél rövidebba hullámhosszuk, és mivel hullámhosszor frekvencia konstanas, minnél nagyobb a frekvenciájuk.

Következésképpen a fény energiát közöl, és ami energiát közöl, az energiát közöl.

Talán hallottál már arról is, hogy számos kémaii reakció végbemenéséhez un. aktiválási energia szükséges. Azaz A energiaszinten van a kiindulási anyagok, B, az A-nál alacsonyabb energiaszionten vannak a termékek, de közte ott vana küszöb, amit a palotapincsinek meg kell ugrani. Ezt lehet katalizátorral vagy aktiválási energiával megoldani. Pl. Ha összekeversz hidrogént és oxigént, szépen bezárod őket egy palackba, akkor egymillió év múlva is ott léesz neked, és a büdös életbe' nem lesz belőlük víz. Vagy pl. egy daran gyémánt magától sose változik grafittá, holott a szén stabilis állapota a grafit, a gyémánt metastabilis. De ha akár a hidrogén/oxigén elegyet, akár a gyémántot megfelelően meghevíted, a reakció végbemegy. előbbi komoly durranással, utóbbi csendesebben.

Energiát nemcsak hővel, hanem mikrohullámmal, de látható fénnyel vagy akár UV-, vagy röntegnsugárzással is közölhetünk.

Látható fénnyel lehet eldurrantani a klór/hidrogén elegyet, vagy a CO/Cl2 elegyet, utóbbi termék foszgénné egyesül, mely szó jelentése: "fény szülöttje".

A pici fotonkák telibe verik a vegyértékelektronokat, adott esetben leszakítják őket, és a reakció megindulhat. Utána öngerjesztő, mert a reakcióhő aktiválja a szomszédokat, és megy a dolog tovább a maga útján.

Tulajdonképpen nagyon kevés reakciót indít el a látható fény, mint ahogy hő nélküli, csak VIS tartományos energiakibocsátás se túl gyakori (de van iylen, biztosan láttál már fluoreszens patront, vagy szentjankóbogarat), de létezik.

A fény is anyag, reakcióba lép más anyagokkal.

Habár az kifejezetten fizikai példa ott a fémelektromos jelenség.

Lehetséges, hogy energiát ad, vagy ionizál egy-egy részecskét ezáltal vonzásba kerül a többivel.

Kémiai példára ott vannak a kémia szertárban a sőtétített üveges fiolák. Fény hatására elbomlanak. Pl salétrom sav

"Azok a kis fotonok miben befolyásolják az egyes atomokat, vagy azok szerkezetét (...)? A fény csak fény."

https://www.youtube.com/watch?v=jrje73EyKag

"A fény is anyag, reakcióba lép más anyagokkal." - nem az, csak nagyon kevés közös tulajdonsága van az anyaggal.

"A physical body as a whole is assumed to have such quantitative properties as mass, momentum, electric charge, other conserving quantities, and possibly other quantities." (Wikipédia)

#7

[link]

[link]

[link]

"megolvad tőle az üveg meg az acélcső, meg hogy lyukat éget a betonba. Ráadásul pillanatokon belül. Szerintem ez a videó kamu" - annyiban igazad van, hogy a videó vágás kissé csalóka. Nem mutatja, mikor hevítik a dolgokat, mert az unalmas lenne, csak a végeredményt, mikor történik is valami. Pl. mikor az üveget odateszi, azért kezd egyből füstölni, mert a papír kezd égni rajta, de ezt még egy pluszos szemüveggel is el tudod érni, nemhogy ekkora lencsével. Aztán csak be van vágva, mikor végül magát az üveget is kilyukasztja. Az üveg olvasztása is jól láthatóan egy gyorsított felvétel, stb.

Ha tudománnyal, akár csak alkalmazott tudománnyal akarsz milliós nézéseket elérni a YouTube-on, kell hogy legyen érzéked a tálaláshoz is.