Honnan veszi az energiát a fény?

> „Ez nagyon szép de akkor miért nem világít egy izzó örökké?

Ha a wolfram szálból semmi nem lép ki csak az átfojó áram kvantumjait adja le mint egy nyitott ajtó akkor miért ég el mégis ahogy minden más a világban elég.”

Elégni azért nem ég el, mert a villanykörtében nincsen oxigén, csak nemesgáz, így az égés egy feltétele nem teljesül. Másrészt ha utána nézel „ősi” izzószálaknak (Edison, Tesla,…), akkor láthatod, hogy azok igenis gyorsan, pár óra használat után is elégtek. Kicsit olyan a kérdés, mint hogy „miért nem dől össze a ház 50 év alatt, ha a kártyavár 1 napig se bírja?”

Meg mi az, hogy „minden más a világban elég”?

> „nem tudom milyen 2 mm es drótról beszélsz. Ezt jól átgondoltad?”

Az akart lenni, hogy két darab, nagyságrendileg milliméter vastagságú drót köti őket a hálózatra. (Most a rotringbél átmérőjű az még belefér.) Csak ugye a „darab” szó hirtelen kimaradt, később én is láttam, hogy félreérthető. De mindegy, a gondolatmenetedet akartam cáfolni, amiben az szerepelt, hogy zárt a rendszer, illetve a fő kérdésedre akartam válaszolni, hogy természetesen a hálózatból veszi az energiát a fény.

Másrészt itt most nem az atomi pályákon ugráló elektronok adják a fényt, hanem a szilárdtest atomjainak közös elektronjai. Sokkal többféle átmenet megengedett. A volfrámszál sugárzása nem karakterisztikus, hanem fekete test sugárzás jellegű, de ezt is írták már korábban.

Harmadrészt, hogy az öt centis vasból is lehet-e fényforrást csinálni: persze csak fel kell melegíteni.

[link]