A kvantumfizika melyik szegmensére mondják, hogy természetellenes, és miért?

EPR paradoxon. [link]

Erre sem feltétlenül mondanám, hogy " amelyek ellentmondanak a logikának és a józan észnek, a racionalitásnak és az objektivitásnak"

Természetellenes nincs benne semmi, mivel EZ a természet része.

A józan ész ellentmond neki néhol... tehát nem ő mond ellent a józan észnek, mivel nem a józan ész a mérvadó. A természet a mérvadó - és minél messzebb megyünk a megszokott köreinktől (túl kicsi, túl nagy, túl forró, túl nagy nyomás, stb) - annál inkább különbözik minden attól, amit megszoktunk.

"Természetellenes nincs benne semmi, mivel EZ a természet része." - Azért ezt a mondatot kicsit erősnek gondolom.

Véleményem szerint most úgy látjuk, hogy a természet része :).

"ez a tudományág olyan dolgokat bizonyít, amelyek ellentmondanak a logikának"

Ez önellentmondás. Ez a különbség a tudomány és a vallás/ezoterika/áltudomány között. A tudomány bizonyít, és a bizonyításnak az az egyetlen módja, hogy logikusan következtet már ismert és korábban bizonyított tényekből az új tényre. Bizonyítás nem lehet logikátlan. Vagy logikátlan és nem bizonyítás, vagy logikus és bizonyítás. Ha az áltudományok népszerűsítői, hívei vennék a fáradságot, és megpróbálnák megteremteni és kísérletileg igazolni a szakterületük alaptételeit, akkor utána azokra építkezve lehetne további állításokat igazolni. Ha viszont logikátlanul vezet le állításokat, akkor nem lehet tudomány.

A "józan ész", meg "racionalitás" olyan téves fogalmak, amelyeket a világ leírására alkalmasnak hiszünk. Ezek az általunk rendszerint hétköznapi életben megfigyelt összefüggések és jelenségek kiterjesztései. De ezek számtalanszor megdőlnek, amikor az iskolában valami olyat tanulunk, amit nem úgy gondoltunk volna. A kvantumfizika pedig jellegzetesen olyan tudományterület, amelyen belül ismert módon nem érvényesek a makrovilágból átemelt analógiák. Egy golyó nem lehet egyszerre több helyen, egy elektron mégis. Azért tudjuk ezt, mert a kísérleteket gondosan és sokszor elvégezték, és ha szigorúan betartjuk azt a szabályt, hogy csak ismert tényből logikusan következő állítást fogadhatunk el, akkor kiderült, hogy az elektron nem egy golyó, hanem valami más. El kell hinnünk azt, amit a logikus bizonyítás eredményez. Itt jön be a matematika a tudományágakba, mert a matematika nagyon precíz szabályrendszert alkot, és ha azt hsználjuk a természettudományok kísérleti eredményeinek továbbvezetésére, akkor a matematikai úton előrejelezhetők "józan ész" szerint elképzelhetetlen jelenségek is.

A "logikus"-t össze szokták mosni a "nekem hihető"-vel, a "józan ész"-szel stb. Az utóbbiak másodrendűek egy tudós számára, és csak jóslatok készítésére lehet használni, amely megmutatja, hogy mit kellene kísérlettel igazolni vagy cáfolni. A logika viszont dedukció, szillogizmus, implikáció, pontosan definiált műveletek, amelyek szárnyát szegik a csapongó képzeletnek, de támogatják a túl óvatos képzeletet.

A probléma ott van, amikor a kísérlet valami olyan eredményt mutat, ami LOGIKUSAN nem magyarázható az addig igazolt tényekből levezetve. Ekkor nem a logika a hibás, hanem valami más. Ennek a felkutatása a tudósok feladata. Kiderülhet, hogy a kísérlet téves, specifikus körülménytől befolyásolt vagy pontatlan. Kiderülhet, hogy a kísérlet eredményét olyan állítás igazolására használjuk, ami nem következik teljes egészében a kísérletből. Ide illő alappélda: A tudós leteszi a bolhát az asztalra, és rákiált: Ugorj! A bolha ugrik. A tudós kitépkedi a bolha lábait, és megint rákiált: Ugorj! A bolha nem ugrik. A tudós levonja a következtetést: A bolha, ha kitépkedjük a lábait, megsüketül.

Ez egy tipikusan olyan eset, amikor a kísérlet nem jogosít fel bennünket egy állításra, mert nem fedi le az állítást teljesen. Főleg a pszichológiai kísérletek megtervezése külön szakma, de a kísérlettervezés mindig komoly szakmai feladat, minden téren. Semlegesíteni minden indokolatlanul befolyásoló, félrevezető tényezőt. Csak ha ez sikerül, csak akkor lesz a kísérlet eredménye logikusan felhasználható.

Az objektivitás teljesen külön probléma. Az ismeretelméleti filozófia tudorai azon dolgoznak emberemlékezet óta, hogy megfogalmazzák, mi létezik igazán abból, amit mi észlelünk és feltételezünk. Schrödinger macskája egy oldalági példa ehhez, és még az egyszerűbben feldolgozhatók közé tartozik.

Mihez kezdjen a józan ész Zénón paradoxonjaival? Akhilleusz tényleg mindig a teknős mögött marad, mert így látszik logikusnak. Csak éppen a logikát megint összetévesztjük a hétköznapi tapasztalatainkból megeresztett feltételezésekkel, és éppen a "józan ész" kizárása a vizsgálódásból mutatja meg az utat egy ilyen kísérlet leírásához felhasználható új matematikai eszköztárhoz. Nagyon nehéz felülemelkednünk a saját "józan eszünkön", és közmondásos, hogy a tudósok idősödő korban rugalmatlanná kezdenek válni a józan eszüket megkerülni látszó ötletek iránt, és nem képesek ilyen ötletek felvetésére sem. Ezért számít sokat a tudomány haladása szempontjából az, hogy az ember viszonylag rövid életű.

Igazából az egész kvantumfizikára ez igaz. Jó a kérdésed ! Ezt kvantumfilozófusok szokták mondani, akik elég mélyen ismerik a kvantumfizikát. ezen az oldalon csak laikusok írkálnak. Az előzőektől nem leszel okosabb :-D

A tudományokból (klasszikus fizika, biológia, kémia) olyan dolgokat tudtunk meg, melyek mindegyikre igazak egyértelműen, de a kvantumfizikára nem !

Kvantumfizikában minden teljesen máshogyan van, melyek az eddigkialakult szemléletünkkel amit racionálisnak gondolunk szöges ellentétben van.

Nézzünk példákat ;

- Az elektromosság, a fény, az agyi kisüléseknek is a fénysebesség a korlátja, de magának az univerzumban való utazásnak is, erre a kvantumfizikában létezik azonnali kapcsolat egymástól fényévekre lévő objektumoktól. Ez felfoghatatlan, hogy miért van? Össze vannak kötve ? A kvantumhatásnak nem kell idő ahhoz, hogy végtelen távolságokat tegyen meg ? Ez teljesen irracionális, mégis igaz. :-D

- Ott a kedvencem. Az, hogy létezik legkisebb távolság. Ugye tudod a klaszikus fizikából, a biológiából stb. hogy minden egyre továb bontható és minden agyagból áll. Azt gondolnánk, hogy csupán az szab határt a legkisebb anyag megismerésének, hogy nem vagyunk képesek azt megmérni, a műszerein kmiatt, de mint kiderült a ez is hamis ! A Plack hossznál nem létezik kisebb távólság. És nem a mérőműszerek érzékenysége miatt lásd Heisenberg reláció.

Ez is döbbenetes

-Még egyet leírok. Úgy tapasztalod a tárgyakat, hogy egyetlen helyen vannak. A biológiában egy élőlény egyetlen meghatározott helyen van, ahogyan a klasszikus fizikában, de a kvantumfizikában ez nem így van ! Bizony egy objektum lehet egyszerre több helyen is. Látható is amerikában egy ilyen tárgy kiállítva, mely távól van egymástól mégis egyetlen tárgy. Ezeket úgysem vagy képes felfogni, ha nem olvastál sok kvantumfizikát. Íme néhány kérdésemben összefoglaltam ezeket az anomáliákat. Olvasd el őket :-)

http://www.gyakorikerdesek.hu/ezoteria__egyeb-kerdesek__5521..

http://www.gyakorikerdesek.hu/ezoteria__magia-okkultizmus__5..