Valaki felvilágosítana? Mi a Villamos áram és mi a feszültség?
Arrol lenne szó ,hogy:
Az áram - a vezető keresztmetszetén áthaladó töltések száma .
Az áramerősség (jele: I): A keresztmetszeten áthaladó összes töltésmennyiség és a közben eltelt idő hányadosával jellemzett fizikai mennyiség.
Feszültség - Elektromos mezőben két pont között az elektromos feszültség (villamos feszültség) megadja, hogy mennyi munkát végez a mező egységnyi töltésen, míg a töltés az egyik pontból elmozdul a másikba.
Ha egy elektromos mező két pontja között (ami így egy áramkört alkot) eltér az elektromos potenciál, ezt nevezik elektromos potenciálkülönbségnek.
Ez oké.
De akkor most valaki elmagyarázná ,hogy ha a töltés a vezető keresztmetszetén halad át akkor hogy haladha a másik irányba?
Vagyis ugy gondolom , hogy van a vezető az áram a keresztmetszetén áthaladó töltések száma a feszültség a töltések áramlása egyik irányból a másikba .
Mi a feszültség (U)?
Villamos áramkörben két tetszőlegesen kiválasztott pont közötti potenciálkülönbséget feszültségnek nevezzük.
A villamos feszültség jele U,
SI-mértékegysége a volt (V). ([Alessandro Volta]? olasz fizikus után)
Kiszámításának képlete: 1 Volt = 1 joule / coulomb
Azt a munkát jelöli, melyet akkor kapunk, ha 1C (coulomb) töltést viszünk át egyik helyről a másikra. Ha „potenciálkülönbség” vagy a „feszültség” kifejezésről beszélünk, azt jelzi, hogy van két pont, amelyek között a feszültség fennáll vagy mérhető (áramkör).
Amennyiben az áramkör pólusainak jellege (pozitív vagy negatív) nem változik egyenfeszültségről (DC), ha megadott frekvencia szerint váltakozik, váltakozó vagy váltófeszültségről (AC) beszélünk.
Akkor most egyszerre halad a keresztmetszetén is és a hosszán is?
válasza:Még annyi hogy ha van feszültség akkor van áram is de ha elektron hiány vagy többlet miatt van potenciálkülönbség.
Szóval az elektronok mozognak akkor ha áramot mérünk a vezetőben és pld 0,1 A akkor lényegében 0,1 töltés halad sec alatt de a feszültség 230 vagy x nagyságú akkor micsoda az a 230 x?
válasza:"Még annyi hogy ha van feszültség akkor van áram is"
Nem feltétlenül.
"micsoda az a 230 x?"
230 Volt, az a feszültség, ami az áramot áthajtja a vezetéken. Eddig ezt taglaltuk. :))
válasza:Mindenekelőtt: 5 töltés nem 5 amper. 5 töltés (azaz öt elektron) rendkívül kicsi elektromos mennyiség, az 5 amper ehhez képest mérhetetlenül sok töltés áramlását jelenti.
Az az érzésem, alapvetően tévesen képzeled el a dolgot.
Ha egy elektront meg tudnál jelölni, hogy szemmel tarthasd, az szinte biztos, hogy nem fog elvándorolni a drót egyik végéből a másikba. A hatása vándorol el!
Kezdjük azzal, hogy az anyag (mondjuk a drót) atomok tömegéből áll, egy-egy atomban több elektron kering az atommag körül. Ez a stabilitás állapota. Ha most egy ponton mondjuk negatív elektromos teret (töltést, elektronokat) keltünk, ez megbontja az egyensúlyt, az ottani elektronok (azonos töltések taszítják egymást) odébb mennek a szomszédos atomokba. Ekkor ott keletkezik ez a többlet, az érkező elektronok az itteni elektronokat lökdösik tovább. Így halad az egész hatás végig a vezetéken.
Ha nagyon sok elektront viszel egy pontra, akkor nagyon nagy erővel lökik az ottani elektronokat odébb (valóban, mint a vízvezetéken, gyorsabban folyik a víz). A potenciál a stabil hely (ahová még éppen nem ért a hatás) és a megzavart hely (ahová vittük a töltéseket) közötti elektronkülönbség mennyisége. Az atomok szeretnek stabil állapotban lenni, ezért egy ilyen zavar esetén, az érintett atomokban lévő elektronok mindig odébb lökődnek, mégpedig annyian, hogy (egy pillanatra) stabil legyen a helyzet. Nagyobb feszültség (több töltés) esetén több elektron megy odébb. Ha az anyag olyan, hogy benne az elektronok könnyen megzavarhatók (jó vezető), akkor több atom elektronjai "mennek" a szomszédos atomok felé, ha az anyag atomjai erősen kötik az elektronjaikat (rossz vezető), akkor kevesebb. Ebből az is látszik, hogy az anyagtól függ, mennyi "zavar" kell, hogy áram (elektronkilökődés) jöjjön létre. Ez a hatás (hogy tudniillik a megzavart atomok elektronjai a szomszédba vándorolnak) rendkívül gyors, azaz, ha egy jó hosszú drót egyik végére feszültséget kötnek, te pedig a másik végét fogod, szinte azonnal ütni fog.
Ha a szóban forgó pontunkon állandóan pótoljuk az elektronokat (mondjuk azonos ütemben), akkor ez a hatás (amit áramnak nevezünk) egy adott irányú folyamatosan. Ezt nevezzük egyenáramnak, nagysága egyrészt a feszültség (elektrontöbblet) nagyságától, másrészt az adott vezeték anyagától (ellenállás) függ. Ha azon a ponton hol beteszünk egy rakás elektront, hol kivesszük, akkor a hatás hol elfelé, hol odafelé érvényesül, ez a váltóáram. Az persze külön téma, hogy ezek az elektronok technikailag miképpen kerülnek oda, vagy el onnan.
Mindezekből az is látható, hogy hogy egységnyi feszültséget (feszültségkülönbséget, azaz töltéskülönbséget a vezető két pontja között) nem egy darab elektronfölösleg, vagy hiány okoz, hanem nagyon sok elektroné. Ha a feszültség ehhez képest mondjuk 10 Volt, akkor arra a pontra tízszer annyi elektront vittünk. ha 220 Volt, akkor 220-szor annyit. Ez a töltéstöbblet tehát meglöki az érintett atomok elektronjait (a töltés hatása terjed a térben, ezt nevezzük elektromos térnek. a hatás ereje a távolsággal csökken, azaz a közvetlen ott lévő atomok elektronjaira nagyon nagy lökőerőt fejt ki, a kicsit messzebb lévőkre kevesebbet, egyszer csak már nem elég az ereje a kimozdításhoz), az ott lévők kirepülnek az atommag hatóköréből és bekerülnek a következő atomokba. Ez a hatás villámgyorsan tovaterjed a vezetékben (ez a front, ami a nyugalmi állapotból áramlást csinál), majd az elektronok stabilan mindig lökdösik a szomszédjaikat, és ezt elektromos áramnak érzékeljük, amely az egész vezeték teljes hosszában folyik. Ha egy ponton elkezdjük ezt vizsgálni (mérni), akkor megállapíthatjuk az áram nagyságát (mennyi elektron halad át időegység alatt a vezeték azon keresztmetszetén), és ha ismerjük a vezeték tulajdonságait, kiszámolhatjuk a feszültséget (vagyis mennyi elektrontöbblet került a fezsültségforrásra).
Adott ponton az elektronhiány/többlet az áramlás irányát határozza meg.
Most már világos kösz a válaszokat.
ma 11:07 - ezzel világossá vált.
Igazad volt rosszul képzeltem el.
Én ugy tudtam hogy az elektron az atom körül van egy ugymond elektron felhőben.(Ez igaz is).
Csak az volt a bibi, hogy úgy képzeltem el az egészet , hogy Atom nélkül vannak és ezért nem ment a fejembe , hogy akkor meg, hogy lehet az elektron atommag nélkül és hogyan vándorolhat.
válasza:Az elektronok elvándorolnak, ellentétben az egyik hozzászóló állításával. A téved csupán annyi, hogy nem az elektronok mozognak fénysebességgel, hanem az általuk terjesztett hullám mozog fénysebességgel.
Képzeld el, hogy elindítasz egy hullámot pl. egy vízfelületen. EKkor egy vízmolekula, fel-alá mozog, amikor eléri a hullám, de olyan eset is előfordulhat, hogy egyhelyben marad ( ugyanoda érkezik vissza ahonnan indult ).
Az elektronok esetében, ha egyenáramról beszélünk, az elektronok mindig elmozdulnak az egyik irányba, az elektromotoros erő miatt.
A feszültséget legkönnyebben egy tölcsérrel lehet szemléltetni. ÁT akarsz tölteni egy adott vízmennyiséget, de nem tud azonnal átfolyni mert szűk ( ez a szűkület az ellenállás ). És mivel nem tud átfolyni, az egyik oldalán feltorlódnak a vízmolekulák ( vagy elektronok ), és töltésmennyiség különbség alakul ki. A töltéskülönbséget "potenciálkülönbség" nevezték el feszültségnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!