Valaki felvilágosítana? Mi a Villamos áram és mi a feszültség?

CsaK 1-2 pont:

Akkor most egyszerre halad a keresztmetszetén is és a hosszán is?

Ha a vízvetetéket nézzük, a víz folyik az az áram. Ha megnyitod a csapot akkor mérheted hogy mennyi folyik ki a lyukon. Tehát a keresztmetszeten pl 5liter/perc folyik. (coulomd/sec az áramnál). Ugye ha kiengedsz ennyi vizet, nem csak a csapon fog kifolyni, hanem az egész vezetéken keresztül folyik utána, tehát a hosszon is folyik.

Ha a nyomás nagyobb a rendszerben (ugye a rendszernek van egy ellenállása), akkor 1 perc alatt több víz fog folyni. Tehát a nyomás megfelel a feszültségnek.

A feszültséget mint potenciálkülönbséget fel lehet úgy is fogni mint a buditartálynál a magasságot. Mindnél nagyobb a magasságkülönbség a budi és a tartály közt, annál nagyobb a hidrosztatikai nyomás, jobban esik a víz. (nagyobb a fesz)

A feszültség a villamos tér munkavégző képessége. Az a potenciálkülönbség fogja az elektronokat áthajtani a vezetőn, mondjuk annak egy keresztmetszetén. Ha váltakozó feszültségről van szó, akkor ugye változik az elektronok "sebessége", néha állnak, tehát van, hogy semmilyen munkát nem végez rajta a tér, de olyankor a feszültség is nulla a polaritás váltáskor, tehát nincs ellentmondás. Ilyen esetben a pillanatnyi feszültség folyamatosan változik egy szinusz függvény szerint.

Azért van két ilyen külön mennyiség, mert az egyikből nem következik egyértelműen a másik. Hiába van mondjuk 5V feszültség két pont között, a meginduló áram erőssége függ az ohmos ellenállástól (vagy reaktanciától). Olyan, mint a vízvezeték. A víznyomás (feszültség) az két pont közötti nyomáskülönbség. Ez határozza meg, hogy egy adott csőszakasz keresztmetszetén másodpercenként mennyi víz folyik át. Ilyenkor a nyomás munkát végez a víz részecskéin. Maga az átfolyó víz mennyisége viszont függ a cső vastagságától, vagy hogy a csap a végén mennyire van nyitva, stb.

"De a feszültség még mindig nem világos"

Az egy külön történet, hogy mi is az elektromos tér. Elég jól ismerjük, tudjuk,hogy hatással van a töltött részecskékre, de hogy ez hogy is működik, csak elméletek vannak. Olyan mint a gravitáció, azt is elég jól ismerjük, de még mindig megy a vita és a kutatás, hogy valójában mi is az.