Gépelemek: Lapos szíj hajtásnál miért nem létezhet teljesítmény átvitel, csúszás nélkül?

Azért, mert nem olvastad el a gépelemek könyvet. Vedd ki a könyvtárból.

Aki meg nem ért az egészhez az minek ír oltári baromságokat és terjeszti a hülyeségeit! Akinek fogalma nincs róla, inkább maradjon csöndbe.

Visszatérve a problémára. Nem csak laposszíjhajtásnál, hanem minden más szíjhajtásnál (kivéve a fogasszíjhajtást) fellép az ún. slip jelensége, amely azt jelenti hogy a hajtott tárcsa kerületi sebessége kisebb lesz a hajtótárcsa kerületi sebességénél kb. 3%-al.

A slip jelensége nagyon leegyszerűsítve abból adódik, hogy a tárcsa kerülete mentén a szíjat a tárcsához merőlegesen összenyomó erő változik, így a súrlódási erő is a kerület mentén változó.

Ebből hosszú levezetések után az következik, hogy a szíj rugalmasan deformálódik a teljes üzemelés közben, és a slipnek megfelelő teljesítményveszteség keletkezik.

(Az indítás meg más tészta, a tranziensek vizsgálata sokkal bonyolultabb).

Sima szilárd kerekes, kúpos stb. dörzshajtásnál is mindig van slip. Még ha a szíj rugalmassága és ezért "hernyózása" nem is lenne, akkor is, a felületi egyenetlenségek összefekvési határozatlansága illetve kopása (még ha csak mikroszinten is) mindenképpen okoz csúszást, mert a két felület közt folyamatosan megszűnő-megjelenő kapcsolat van. Ezért az összes olyan dörzskapcsolat, ahol az egyik a hajtó és hajtott oldal közül legördül a másikon, csúszással jár.

Ahol nincs legördülés, például az autók száraz kuplungja, a röpsúlyos tengelykapcsoló stb. egy bizonyos összeszorító erő fölött már nincs slip.