A multivitaminok (vitaminok) tényleg nem szívódnak fel a szervezetben?

Az nem kizárt mondjuk, hogy valami totál zsírmentes koszttal betolod a nem vízben, hanem zsírban oldódó vitamint és az átesik az emésztőrendszereden. Persze itt sem arról van szó, hogy SEMMI nem jut be, csupán arról, hogy pl. a bevitt 400 mg-ból csak 50 mg hasznosul.

A kifejezetten zsírban oldódó vitaminoknál elő is szokták írni, hogy milyen kajával társítva szedd.

De az, hogy a tablettás vitaminok nem szívódnak fel, az hülyeség.

Van egy ilyen romantikus elkepzeles az emberekben, hogy a termeszet altal csinalt dolgok azok jobbak, mint a mestersegesek, akkor is, ha ugyanarrol a molekularol van szo. Csakhogy ha belegondolsz, akkor egy vacak kis molekularol megis hogyan tudna megmondani a szervezet, hogy mi rakta ossze. A mesterseges alkoholtol kevesbe rugunk be vajon? De ha ez igaz lenne, akkor semmit nem lehetne mestersegesen gyartani, se gyogyszert, se merget, ezek mind nem szivodnanak fel, tehat nem is lenne hatasuk, tehat peldaul tuladagolni se lehetne oket.

A helyzet ezzel szemben az, hogy a beleink, a beleinkben levo sejtek nem rendelkeznek semmifele “termeszetesseg-detektorral”, nem tudjak egy adott molekularol, hogy honnan van. Kivontak-e a fuzfabol vagy szintetizaltak egy gyartosoron. Ha az atomok a megfelelo sorrendben kapcsolodnak, akkor bizony az adott molekula tenni fogja a dolgat. (Arrol nem is beszelve, hogy a molekulak egy resze reszben termeszetes, de mestersegesen modositottak, akkor az vajon hogyan fog mukodni? Felig-meddig?)

Ehhez meg annyi tartozhat hozza, hogy egyes vitaminok felszivodasat elvileg segithetik bizonyos mas anyagok, igy az valoban elofordulhat, hogy egy termeszetes etelben, mondjuk egy gyumolcsben levo vitamin – ha az adott gyumolcs tartalmazza a seged-molekulat is – konnyebben, hatekonyabban szivodik fel. Mivel egyetlen biologiai folyamat sem megy vegbe 100% hatekonysaggal, ezert ha el is fogyasztasz mondjuk 100 mg vitamint, biztos hogy nem fog mind a 100 mg a veredbe kerulni. Az, hogy 90 mg vagy csak 40 mg szivodik fel, nos abban elvileg lehetseges nemi variancia az elfogyasztott forrastol fuggoen, bar egyetlen igazolt konkret esetrol sem tudok, de elvileg lehet. Viszont ha van is ilyen hatas, azt igen konnyen lehet ellesulyozni azzal, ha tobb tablettat veszel be, mondjuk 300 mg-ot, mert akkor ha csak 40% szivodik fel, akkor is bejut 120 mg. Sot, ha tudjuk, hogy melyik segedmolekula kell egy adott vitamin felszivasahoz, es ezt hozzakeverjuk a keszitmenyhez, akkor megint ott vagyunk, hogy a termeszetes semmivel sem jobb a mestersegesnel.

A mestersegesben en azt szeretem, hogy mindig tudom, hogy mennyi volt benne, igy mindig ugyanannyit profital a szervezetem (akkor is, ha ez az “ugyanannyi” mindig csak 40%). Ezzel szemben egy alma eseten sose tudhatod, hogy menni volt benne eredetileg mert alma es alma kozt hatalmas kulonbsegek lehetnek. Az almat megeszem, mert szeretem, a multivitamint meg utana kuldom, biztos ami biztos.

Létezik néhány olyan királis (tehát nem tükrözhető molekulákból álló) anyag, amiből a szervezet csak az egyik változatot (pl. a jobb csavarodásút) tudja felhasználni.

Természetes anyagokban csak ilyen van.

Mesterségesben általában 50-50%, tehát ott a fele nem hasznosul (ill. olyan is van, hogy az a változat mérgező).

Úgy tudom, vitaminoknál pont nincs ilyen.

" Létezik néhány olyan királis (tehát nem tükrözhető molekulákból álló) anyag, amiből a szervezet csak az egyik változatot (pl. a jobb csavarodásút) tudja felhasználni.

Természetes anyagokban csak ilyen van.

Mesterségesben általában 50-50%, tehát ott a fele nem hasznosul (ill. olyan is van, hogy az a változat mérgező).

Úgy tudom, vitaminoknál pont nincs ilyen."

Hát ez két okból is pontatlan. Az egyik az hogy egy vitaminkapszulában vagy mondjuk egy aminosavporban nyilván nem a reakciókamrából kikerült racém elegy van, még ha úgy is készülne a molekula, szét lehet válogatni. (Hozzá nem értőknek: racém = mindkét féle királis molekulaverziót tartalmazó elegy.) De az is lehet, hogy a gyártásban sose készült a nem jó változat. Ennek például az egyik oka az, hogy az adott anyag szintézisekor már eleve egyféle anyagból indulnak ki, és nem kerül rá újabb királis központ. Például a C-vitamint (ami L-aszkorbinsav) természetes D-glükózból csinálják, azaz szőlőcukorból, amit viszont nyilván nem méregdrága szintézissel állítanak elő, hanem megveszik a cukorgyárból. Sokszor rá se írják, hogy egy vegyületből melyik van benne, pl az L-carnitinnál ráírják, az aszkorbinsavnál meg többnyire nem.

A másik pontatlanság pedig az, hogy a természetben csak a "jó" molekula fordul elő. Remélem valaki majd kiegészít, most nem jut eszembe melyik baktérium az, aminek a sejtfala pont azért toxikus, mert a szervezet számára "rossz" kiralitású molekulát tartalmazza. A baci elő tudja állítani, csak az ember nem tud vele mit kezdeni.

1: Na igen, de az nem mesterséges anyag, hanem átalakított!

Ha mesterséges lenne (szintézissel) - akkor jönne az 50-50%

2: Persze, de annál a bacinál az egész anyag mérgező!

Ott is csak egyféle anyag van...

" 1: Na igen, de az nem mesterséges anyag, hanem átalakított!

Ha mesterséges lenne (szintézissel) - akkor jönne az 50-50%"

Ilyen nincs, ez egy nem létező fogalom, értemetlen szétválasztani a "mesterséges" és az "átalajított" fogalmát. Szerves szintézisben mindig kiindulsz valamiből, amit valami természetes forrásból szerzel. Ha elemekből indulsz ki, amire nem túl sok példa van, akkor az elemeket szerzed valamilyen forrásból. De nagyon sok esetben például kőolaj(származék) az alap, ami egy természetes anyag csakúgy mint a kő meg a víz, felhozzák a föld alól és átalakítják.

A lényeg azon van, hogy átalakítás során keletkezik-e királis centrum. Ennyi. Ha nem keletkezik, akkor eleve nincs is értelme optikai izomériáról beszélni. Amit te "átalakítottnak" nevezel, abban is keletkezhet új királis centrum, de amit mesterségesnek hívsz, abban meg nem biztos, hogy lesz. Tehát az 50-50% nem az ilyen mondvacsinált kategóriáktól függ.

Amúgy kicsit az jut rólad eszembe, amikor valaki megkérdi hogy miért kék az ég, a helyi okostojás meg lelkesen elmagyarázza erre a repülőgépek aerodinamikáját. Szép és jó (főleg ha sikerül hibátlanul), de nem ez volt a kérdés. Tudod ez azért gond, mert a kérdező a vitaminkészítményekről kérdezett, amire te előhozakodtál a racém elegyekkel. Megintcsak azt kell mondjam, hogy szép és jó (főleg ha sikerült volna hibátlanul), de azt a megtévesztő hatást kelti, hogy a multivitamin tablettában előfordulhat ilyesmi.

"2: Persze, de annál a bacinál az egész anyag mérgező!

Ott is csak egyféle anyag van..."

Érdekes, hogy mennyit tudsz erről a baciról, aminek a neve sem ugrott be. Valamiért úgy érzed, hogy ellent kell mondanod nekem, anélkül, hogy egyáltalán tudnád, miről beszélek.

Nos, én közben rájöttem, a murein derengett fel hosszú évek elfeledettnek hitt tudásanyaga alól. A mureinben D-aminosavak is vannak, és ez okozhat galibát az embernek. A baciban persze megvan minden aminosav L párja is, tehát nem, nem igaz az az állításod, hogy "Természetes anyagokban csak ilyen van." Épp találtunk egy életformát, amiben van mindkettő.