Hosszú zuhanás, becsapódás vízbe (fa) ; hatás?
Egy steampunk (kb. viktoriánus korabeli sci-fi) történet egy mozzanatával kapcsolatban merült fel bennem a kérdés, hogy ez mennyire lehet reális vagy sem:
Adott egy "léghajó", aminek a gondolája lényegében egy klasszikus, fából ácsolt, bronzzal erősített, tengerjáró hajó, vagy valami ahhoz nagyon hasonló konstrukció.
Ez a "léghajó" épp az óceán fölött repül, amikor beüt a krach, tűz tör ki, miegyéb, lényeg, hogy a szerkezet röpképtelenné válik és zuhanni kezd, kb. 1 km magasból.
No és itt jön a kérdés: a történet szerint bár a becsapódás kegyetlenül meggyötri a hajótestet, de azért alapvetően egyben marad, és mivel "a víz kioltotta a lángokat", normál "tengerjáró" üzemmódban végül tovább tudtak hajózni vele.
Szóval, lehetséges az, hogy egy alapvetően fa hajótest túléljen egy ilyen becsapódást? Tudtommal, ha elég magasról csapódik bele vízbe egy nagy felületű valami, akkor az kb. olyan, mintha betonba vágódna, amit valószínűleg nem bírna ki a legjobb ácsmunka sem. Vagy...?
Mivel alapvetően a tengerjáró hajók nem repülnek rád van bízva, hogy mi is fog történni. Egy repülő hajó után senki sem fogja azt mondani, hogy "ááááh ez csak kitaláltad, a hajónak szét kellene törnie".
Amikor egy jó autós jelenetet nézel, akkor sem azt mondod, hogy a tengelyekre ható erőhatás következtében a kerekeknek ki kellett volna már szakadniuk 3 ugratással korábban, hanem azt mondod, hogy "wow"
Attól függ, mit nevezünk zuhanásnak, ha a léghajó felhajtóereje (és légellenállás révén lassító hatása) már nulla volt, akkor igen valószínű, hogy nem működne. Ha a hajótest egyben is maradna, akkora lassulása lenne becsapódáskor, hogy az utasokból lekvár lenne.
De ha a döglött léghajó még valamilyen szinten elműködik, mint egy ejtőernyő, vagy csak részben vesztette el a felhajtóerejét, akkor kialakulhat egy akármilyen állandó süllyedési sebesség, ami lehet éppen elég alacsony, hogy a gondola és az utasok is túléljék az ez által lefékezett becsapódást.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek. :)
Azt hiszem, a Wadmalac-féle megoldásról (fékezőhatás, lassabb esés) lesz szó; felteszem, így már tényleg működhet.
Köszi mégegyszerí. :)
Saját tapasztalatom szerint elég kevés sci-fi fut akár könyvben, akár filmben fizikus vagy bármi tudós által lektorálva. Szóval az író nem feltétlenül vette figyelembe ezt. Még az Interstellarban is volt tudományos lehetetlenség, pedig ott keményen voltak tudományos tanácsadók.
Szóval, ha ilyesmit olvasol (én is szeretem a sci-fiket), az ilyesmi felett úgy szépen csendesen át kell lépni, mert ha foggal-körömmel harcolunk a teljes tudományos korrektségért, elvész az olvasás vagy filmnézés élvezete.
Eddig nem sok olyan sci-fivel találkoztam, ahol a tudományos helyesség ne sérült volna valahol. Clarke és Kim Stanley Robinson talán a legkorrektebbek.
Greg Egan: Diaszpóra regénye hajat égnek állítóan futurisztikus, mégsem igazán lehet belekötni. Nem véletlen, ő egy igen magasan képzett kutató programozó matematikus.
Na mindegy, az a lényeg, a legtöbb sci-fi inkább "fi", "sci" nélkül. :)
Wadmalac: Ez ráadásul nem is könyv volt, hanem dalszöveg (
Abney Park - The Wrath of Fate, ha esetleg érdekel: https://www.youtube.com/watch?v=gV04z6h166Q ; nagyon jó :) ), szóval szükségszerűen nem térhettek ki mindenre, így a zuhanás módjára sem. Ezért is ötlött fel bennem a kérdés; amúgy általában nem szoktam szándékosan tudományosan kritikus szemmel/füllel olvasni/nézni/hallgatni fiktív műveket, csak néha elgondolkodok ezen-azon, ami valamiért felkelti az érdeklődésemet. Ez is egy ilyen részlet volt. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!