Szerintetek hogyan valósítható meg az agy?

Ad1: attól hogy nagyzoló jövevènyszavakat használsz csak szánalmasabbnak tűnsz nem okosabbnak.

Ad2: nem ismerjük az agy pontos működèsèt, innantől fogva èrtelemszerűn másolni vagy modelezni se tudjuk.

"Mindenképpen evolúciót szimuláló, öntanulós szoftverre lenne szükség."

Ott a pont. A fő probléma a szimuláció létrehozásával, hogy olyan szoftver kell, ami saját magát képes fejleszteni. Méghozzá kaotikus alapokról indulva, belső "evolúcióval" a működési megfelelőség alapján történő szelekcióval.

Ahhoz, hogy ezt, ennek programozható alapszabályait meg tudjuk határozni, ahhoz szerintem a neuronhálózat, illetve annak kapcsolatainak genetikai programját kellene az emberi genomból kiolvasni (bár szerintem ehhez első lépésként valamilyen emlős genomja elég).

Magyarázd már el, mit értesz "holografikus jelleg" alatt.

"Az agyban holografikus jelleggel tárolódnak az összetett és hierarchikus kognitív sémák."

Arra tudok tippelni, hogy az agy 3D modellező képességére gondolsz talán (bár nem értem, akkor miért teszed hozzá, hogy hierarchikus kognitív séma, ami valami teljesen más témára (társas kapcsolatok stb.) látszik utalni.

O.K., így már rájöttem miről van szó

[link]

(mondjuk a Wiki cikk neutrality/disputed címkével van fenn, ami nem jó jel :p)

Majd ha utánaolvastam, fogok tudni kommentelni. :)

Amúgy én erősen kétlem, hogy így lenne - ez a fajta decentralizáltság létezik, de alapvetően a "primitívebb" életformák esetében.

Nem kétlem, hogy nagyon kis mértékben az agynál is létezik, hogy valami többszörösen van eltárolva (és az pedig mindenkinek evidens, hogy nem konkrét helyek, hanem összekapcsolódó területek együttműködéséből következik az informcáció, tehát valamennyi rész megmarad, ha az agy egy részét elpusztítod is, kérdés, mennyire marad egyáltalán kaocsolódóképes), de nem hiszem, hogy EZ a fokú osztott tárolás is valós lenne.

De utána kell nézni: :)

(Amúgy nyilván az internet pont ugyanez számítógépben.)

Az idegrendszer az információt nemcsak egyféle módon tárolhatja. Az információ idegrendszeri reprezentációja történhet újonnan létrejött szinaptikus kapcsolatokkal, egy adott sejtcsoport kisülési mintázataival, illetve ezeknek a mintázatoknak az időbeli lefolyása, szinkronja is lényeges lehet. Itt tehát nem arról van szó, hogy mondjuk egy bitnyi információ egy jól lokalizálható területen jól azonosítható fizikai változást okoz ahhoz képest, mintha ott nem tárolnánk semmit (lásd pl. RAM-ok), hanem azt, hogy egy sejtcsoport működésének módja változik meg, amit nem lehet pár egyszerű paraméterrel jellemezni. Mivel az agy elég nagyszámú szinaptikus kapcsolatot is tartalmaz, ezért az is érthető, hogy egy adott területen megfigyelhető aktivitási mintázat változás más területek működését is érinti.

Ahhoz, hogy te ezt mesterségesen megvalósíthasd, leginkább az agynak azon speciális képességének implementálására van szükség, amely műlködésének talán leglényegesebb vonása: a plaszticitásra. Vagyis a változásra, alkalmazkodásra való készségre, mégpedig rendkívül sokféle szempontból és akár nagyon gyorsan is: új axonok, dendritek növekedésére képesség, meglévő szinaptikus kapcsolatok megerősítése/megszüntetése és újak létrehozása, aktivitási küszöb változása, aktivitási mintázat időbeli változása, stb. Ezek rendkívül komplex jelenségek, amelyeknek épphogy csak a felszínét kapirgálják az agykutatók, még fényévekre vagyunk attól, hogy az agyat mesterségesen modellezni tudjuk.