Melyikünknek van igaza? (Elektromosság, fogalmak)

Egyenáramnál nem szokásos a nulla megnevezés.

Azt testnek nevezik.

Ezt a két kifejezést én is pongyolán szoktam használni, de alapvetően a váltóáramnál szokták a fázis/nulla/föld vezeték neveket használni, egyenáramnál, attól függően, hogy a plusz vagy a mínusz vezetéket tekintjük működtetőnek ,a másikat test névvel szokták illetni.

Autó villamosságánál a DC 12 voltnál a negatív akkucsatlakozót tekintjük testnek, illetve az erre csatlakozó vezetékezést.

A test és föld név keveredésébe azért teljesen jogosan nem lehet belekötni. Az angol is használja DC-nél is a ground kifejezést, amit az AC földjére is.

Egy nagyon lényegi különbség van. AC-nél a föld tényleg földelést jelent, a "visszafolyó" szálad a nulla. A föld csupán alternatív "útvonal" vissza a táphoz (erőműhöz, trafóházhoz stb.)

DC-nél a test/föld kifejezéssel illetett szál a visszafolyó és ha létezne is olyan egyenáramú felhasználás, ahol földelést használnak, az valóban a testtel közös szál lenne.

Én egyenáramnál a föld-test szó felcserélését nem érzem problémának. Ha az emberfia tisztában van a jelentésével az adott áramkörben.

Jó válaszok születtek.

Nagy átfedés van a kifejezések jelentését illetően, ahogy az ki is derült. Ezért nem lehet 100%-osan pontot tennia vita végére.

Sokminden árnyalja a dolgot. Hálózati váltakozó áramnál a földelés valóban a földre van kötve, de a nulla is :-)

Mégis megkülönböztetik a kettőt, mert az a nulla szolgál a fogyasztó üzemi áramának vezetésére, a földelésnek pedig védelem szerepe van. És bizony itt a földelés a készülék testre van galvanikusan rákötve.

A "test" szerep bizony esetben (pl. hálózatról leválasztott táplálású készülékek belső világában, vagy épp gépjárműveknél) a viszonyítási alap, ami mellesleg a készülék vázára (testére) is ki van vezetve. De ez pl. egy nem kettős szigetelésű erősítő, TV készülék esetében még a földelésre is le van kötve.

Egyenáramú készülékekben a nulla megnevezés ritka, viszont gyakori a 0V (nulla volt). Főleg ha több különböző előjelű feszültség is jelen van benne.

Ez ott szintén a viszonyítási alap szerepét tölti be. De mint fent ez is rá lehet kötve a földelésre, ami akár a készülék házra (mint test) is ki lehet vezetve.

- ( minusz ) vagy hidegpont, vagy nullpotenciál, vagy nullpont, vagy GND ( földelés ), amelynek VDD is a megnevezése.

+ ( plusz ) vagy melegpont, vagy VCC.

A harmadik pedig a "test" vagy védőföldelés, bizonyos helyeken GND, egy nagy kapacitású és ellenállású - általában a készülékek külső váza - amely megaOhmos nagyságrendű, és az életvédelmet szolgálja, de nem áll kapcsolatban.

A haverodnek van igaza, a test megnevezést a védőföldelésre, és nem a negatív kivezetésre szokták használni. Persze egyes szakközépiskolákban - hibásan - azt tanítják, hogy a "test" az a minusz.

Gépjárműveknél test a neve és az elektromos rendszer (általában) negatív közös pontja (a kérdésben gépjárműről van szó)

"A harmadik pedig a "test" vagy védőföldelés, bizonyos helyeken GND, egy nagy kapacitású és ellenállású - általában a készülékek külső váza - amely megaOhmos nagyságrendű"

Ez nagy butaság!

A védőföldelés ellenállása (a föld felé) nem nagy, hanem kicsi. Nem megaohm, hanem ohm nagyságrendű, különben nem lenne képes ellátni az életvédelmi feladatát. MOhm nagyságrendű ellenálláson ugyanis nem lenne képes kialakulni akkora hibaáram, ami a túláramvédelem leoldását eredményezi és a készülékház tartósan veszélyes feszültség alatt maradna.

Baromság.

A föld felé valóban néhány ohmos, de mi most nem arról beszélünk, hanem a készülékvázról. :D Szerinted miért lenne jó, ha a készülékvázra képesek lennénk minél nagyobb áramot átvezetni? Életvédelmi szempontból.. ?

Tehát a védőföldelés csak néhány Ohmos, de a készülékváz ( ami a védőföldelésre van kötve ) és a tényleges belső áramkör közt megaOhmos ellenállást szokás alkalmazni.

Egy fázisceruza belsejében is ekkora ellenállás van, hogy téged elszigeteljen, ne pedig bekapcsoljon az áramkörbe.

ÁVK-ról meg itt ne írjunk, mert az teljesen más tészta... itt egy egyszerű járműről van szó.