Ha az alfa sugárzás áthatolása a legkisebb, és a gamma sugárzást is néhány cm vastag fémlemez kivédi, akkor hogy lehetett olyan sugárzás a csernobili katasztrófa után, hogy vastag ólomruhában is percek alatt meghaltak az emberek?
Illetve hogy tudják repülőgépekről a magasból megállapítani bizonyos műszerekkel, hogy hol található az urán a föld alatt mélyen? Hiszen a sugárzása ki sem jut a felszínre, mert a több méter vastag kőzet 100x felfogja a sugárzását, de ha a felszínen is lenne, a repülő akkor sem vehetné észre, ha 100m-nél magasabban repülne.
Elméletileg egy akármekkora sugárzást egy 1-2 cm-es jól szigetelő vasláda felfog, ha a sugárzó anyag a ládában van. Akkor hogy lehet, hogy sokkal vastagabb és sűrűbb tárgyakon sokszor áthalad a sugárzás? És az hogy lehet, hogy sokszor maga a tárolóeszköz is sugárzóvá válik, amiben tartották a sugárzó anyagot? Hiszen a sugárzás nem más, mint az anyagból kirepülő különféle részecskék tárgyaknak ütközése, és az abból fakadó roncsoló hatás. Akkor egy energiáját elvesztett kirepülő majd falnak ütköző részecske hogy tudja sugárzóvá tenni a falat?
"ráadásul az irdatlan hő miatt megközelíteni sem nagyon tudták a grafittüzet, hogy eloltsák"
Hány fokosak lehettek? 4-5 ezer, vagy még annál is több? És egyébként ez egy atomrobbanás volt, nem? Mert ugye a robbanás gyors égés. És ahol olyan heves égés van, hogy pillanatok alatt a nyomástól lerepül a 3 méter vastag betonfödém, az azért elég durva. Tehát akkor ezt lehet atomrobbanásnak tekinteni? Hány kilotonna lehetett a robbanás? Bocsi hogy ennyire kérdezgetek, de nagyon érdekel :)
válasza:
válasza:Nem, nem atomrobbanás volt. Ha atomrobbanás lett volna, akkor az egész épületkomplexum tokkal-vonóval elpárolgott volna, és a helyén csak egy kb. 30-50 méter mély, párszáz méter átmérőjű kráter maradt volna.
Fontos különbség a kémiai és magfizikai reakció (robbanás) között, hogy míg a kémiai reakciónál az atomok elektronjai közötti kötések felszakadásából származik a felszabaduló energiamennyiség, addig a magfizikai reakciónál (magátalakulás) magának az atom magjának a "kötései" szakadnak fel, rendeződnek át. A kémiai robbanásban elektromágneses erő, míg a magfizikainál a magerő kölcsönhatása játszik szerepet. A kettő között nagyjából milliószoros különbség van energiafelszabadulás szempontjából. Ez azt jelenti, hogy ha egy kilónyi szenet elégetsz, abból származik valamennyi energia. Ha ugyanebből a kilónyi szénből fúziós reakcióval szabadítanál fel energiát, akkor a felszabaduló energiamennyiség nagyságrendileg nagyjából ezer tonnányi (kábé 10 vagon) szén elégetésével azonos energiamennyiséget produkálna. Egyetlen kilogrammnyi szénről van szó!
Csernobilban - ahogy korábban már írtam - a fűtőelemek (uránrudak) hőjéből származó energiamennyiség az energiaelnyelésre szolgáló vízmennyiség (cirka 100 m3 víz) jelentős részét néhány másodperc alatt gőzzé forralta, és a hirtelen keletkező óriási nyomás lökte szét a blokkot. Ennek semmi köze az atomrobbanáshoz, egy sima fizikai halmazállapotváltozás következett be a vízben az uránrudakból származó óriási hőmennyiség hatására (egy liter vízből 1730 liter gőz keletkezik).
Egyébként részben magának az uránnak a maghasadási folyamata, részben pedig a napokon át izzó grafittömeg hőjének hatására az urán folyékonnyá olvadt, és elkezdett lefolyni a blokk megmaradt része alá. Ez egy irtó veszélyes folyamat volt, könnyen lehetett volna belőle valódi atomrobbanás is, ha az egy tömegbe összefolyó urán eléri a kritikus tömeget. Ezért is kezdtek gyorsan alagutat fúrni a blokk alá nem sokkal a katasztrófát követően, hogy vizet tudjanak juttatni az olvadt, izzó uránlöttyre, nehogy túlhevüljön, és beinduljon a láncreakció, ezzel egy második, még nagyobb katasztrófát előidézve.
Valószínűleg csak a szerencsés körülményeken múlott, hogy ez nem történt meg: ha bekövetkezik, akkor akár Ukrajna és Európa jelentős része is hosszú időre lakhatatlanná válhatott volna. Akkoriban ezt még nem tudták, és csak utólag derült ki, hogy mekkora óriási veszélyben is volt többszázmillió ember, talán csak egy hajszál választotta el az igazi nagy katasztrófától. Nem véletlenül szerelték le az elkövetkezendő 12-15 év folyamán az összes még működő, RBMK-típusú atomreaktort Oroszországban. Ekkora felelősséget senki sem volt hajlandó vállalni értük.
Egyébként mind a mai napig ott van az az uránmennyiség a reaktor alatt, és folyamatosan izzik, ettől aztán kb. egy 10-20 km-es körzetben jópár fokkal magasabb az erőmű környékén a hőmérséklet, mint a környék többi részén.
válasza:"Egyébként mind a mai napig ott van az az uránmennyiség a reaktor alatt, és folyamatosan izzik, ettől aztán kb. egy 10-20 km-es körzetben jópár fokkal magasabb az erőmű környékén a hőmérséklet, mint a környék többi részén."
Ez téves. Már rég nem izzik, erről több helyen is olvasni kutatási eredményeket (elsősorban az erőmű hivatalos honlapján). Magasabb hőmérséklet meg abszolút nem tapasztalható a Zónában a környékhez képest, ezt saját magam is alá tudom támasztani.
válasza: válasza:Nincsmit :)
Amúgy nagyon alapos volt a válaszod, igazándiból mást nagyon nem is tudtam volna hozzászólni, mert már szinte minden elhangzott feljebb :)
**Az ilyen RBMK-rendszerű erőműveket pont a balesetveszélyességük miatt aztán mind egy szálig be is zárták az elkövetkezendő kb. 15 éven belül (ilyenek szinte csak a ruszkiknál működtek). **
Ebben tévedsz, a mai napig a megépített 15 RBMK-1000 csatornarendszeres grafitmoderátoros reaktorok(amilyen a csernobili 4es is volt) több mint fele, számszerint 11 még mindig üzemel. Csak a csernobili reaktorokat állították le valamint az elkezdett de be nem fejezett reaktorok kivitelezését függesztették fel. RBMK-1500ast viszont mindet leállították(2db)
Nyilván a szükséges biztonsági korszerűsítéseket elvégezték a ma is üzemelő erőművekben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!