Ha az alfa sugárzás áthatolása a legkisebb, és a gamma sugárzást is néhány cm vastag fémlemez kivédi, akkor hogy lehetett olyan sugárzás a csernobili katasztrófa után, hogy vastag ólomruhában is percek alatt meghaltak az emberek?

Gammasugárzást nem fogja fel teljesen egy ólomruha. Kicsit nehéz lett volna akkora ólomruhában mozogni hogy mindent kivédjen :)))

Meg nem olyan könnyű azt 100%-ban felfogni. A födlben nincs vastag beton meg ólom,

Az úgy történik hogy ha beleütközik a sugár a magba, akkor az széteshet, ergó újabb sugárzás keletkezik.

Többfajta sugárzás is van, nem csak ez a kettő. A gamma sugarak elég jól áthatolnak az anyagon, de valamennyi mégis elnyelődik belőlük, ami bajt tud okozni az emberben.

A repülős módszerről még nem hallottam, valamit tudnál linkelni róla?

A láda nem fogja fel, mert pl a gamma áthatol rajta, meg még pár másik is. Van, amikor neutronok is keletkeznek bomláskor, na ezek tudják leginkább sugárzóvá tenni az anyagot. A magba befogódnak, majd a mag felhasad, ergo ő is sugárzó. (Az atomerőművek ezen a láncreakción alapszanak).

https://www.youtube.com/watch?v=TFDVy5UfiKE

Itt egy link hogyan térképezik fel a földben hol van urán, és a módszernek nincs köze a sugárzáshoz, mert a földben levő urán nem veszélyesebb, mint egy márvány étkezőasztal simogatása. Azt meg nem tudom honnan hallottad, hogy 1-2 centis vasláda felfog bármilyen sugárzást, de se a neutron se a gamma sugárzás nem zavartatja magát néhány centi vastól. És a sugárzások áthatolóképessége nagyban függ az energiájától, pl a neutron sugárzása lehet 20 meV-es és 20 MeV-es is és a milli(m) és mega(M) között 6 nulla a különbség tehát milliószoros az ereje az egyik sugárzásnak a másikhoz képest. Gyanítom még nem taglaltátok középsuliban a radioaktív sugárzást, de pl a neutron úgy teszi radioaktívvá a másik anyagot, hogy mint az atomerőműnél beleszáll egy atomba ami nem bírja el a többletenergiát (ennél bonyolultabb a dolog igazából) és 2 elemre hasad, ez nem feltétlenül 1 mp alatt történik meg és ha megtörtént a hasadás akkor se garantálja semmi hogy stabil az atom ha túl sok az energiája akkor gammasugarakat bocsát ki amíg le nem adja a fölös energiát, emellett ha neutron vagy proton többlete van akkor pozitív vagy negatív béta bomlással bomlik (ha túl sok neutronja van 1 neutron elbomlik protonná és elektronná (a neutrínóba ne menjünk bele inkább :D), sok protonnál proton bomlik neutronná) és itt megint nem feltétlenül másodperces folyamatról van szó. Pl az urán amit kibányásznak a földből az is radioaktív, de több száz év a bomlási ideje így hiába radioaktív veszélytelen, mert amíg te fogod nem bomlik vagy minimális mértékben csak, ezért lehet hogy egy atomreaktor reaktortartálya mondjuk már 20 éve pihentetve van vagyis nem kapott sugárzást, de bőven radioaktív, mert felaktiválódott egy csomó hosszú felezési idejű izotóppal, vagyis 20 év alatt a sugárzása töredékét se adta le.

Az urán 238-as izotópjának (amely a leggyakoribb a földkéregben az uránizotópok közül) 4,7 milliárd év a felezési ideje. Egy tonna földanyagban kb. egy grammnyi tiszta U238 található, az uránban gazdag lelőhelyeken. Vagyis egyetlen kilónyi uránhoz ezer tonnányi földet kell megmozgatni, átmosni, tisztítani, kinyerni belőle az urántartalmat. Ez főként urán-dioxid formájában van jelen, és ezt az anyagot hívják uránszurokércnek.

Épp a rendkívül hosszú felezési ideje miatt nagyon gyengén sugárzó az U238. Ez csak atomerőművekben használható, mert gyors neutronok szabadulnak ki a magjából, amikor bomlik vagy hasad. Épp ezért, az erőműben különböző neutronlassító anyagokat, ún. moderátorokat használnak a neutronok lassításához. Ilyen volt Chernobilban a grafit, mert nagyon jól használható moderátorként. Chernobilban cirka 1-2 tonnányi uránrúd volt belehelyezve a medencékbe, ezt pedig közel 4000 tonnányi grafitrúd vette körbe, valamint az uránrudak közé is grafitrudakat toltak be moderátorként. Több furcsa ballépést követően azonban a grafitrudak a hőtől meggörbültek, ettől nem lehetett beljebb tolni őket, nem lehetett lassítani a láncreakciót. Ennek következtében az urán hasadása közbeni láncreakció megszaladt, ez pedig olyan mértékű hőt termelt néhány másodperc alatt, hogy a hőelnyeletésre szánt víz (amelyben fürdött az egész urán-grafit egyveleg) először vízgőzzé vált, majd elbomlott hidrogénre és oxigénre, és végül ennek következtében ún. termikus robbanás (gőzrobbanás) következett be. A gőznyomás a csaknem 3 méter vastag betonfödémet darabokra szaggatta és lehajította az erőmű tetejéről, és elég nagy területen szétszórta az izzó grafitot és uránt.

A grafit szabad levegőre érve lángolni és izzani kezdett, ami iszonyú füsttel járt, és a felfelé szálló forró levegő vitte magával az uránport és -törmeléket is, amelyet szétszórt a környéken, mindent beterítve vele. Ez volt az, ami az óriási sugárzást okozta, ráadásul az irdatlan hő miatt megközelíteni sem nagyon tudták a grafittüzet, hogy eloltsák. Napokig lángolt, okádva a környezetbe a radioaktív szén-dioxidot, füstöt és kormot. Helikopterekről dobálták heteken át a gödörbe a homokzsákokat, hogy valamennyire csillapítani tudják az izzó grafit tüzét. Az ilyen RBMK-rendszerű erőműveket pont a balesetveszélyességük miatt aztán mind egy szálig be is zárták az elkövetkezendő kb. 15 éven belül (ilyenek szinte csak a ruszkiknál működtek).

"Elméletileg egy akármekkora sugárzást egy 1-2 cm-es jól szigetelő vasláda felfog, ha a sugárzó anyag a ládában van. "

Ez téves, általában ólommal bélelt vasládákban szállítják a hasadóanyagokat, és egyszerre csak kis mennyiségben, amelynek nem túl nagy a sugárzása. Ezen is átjut némi sugárzás, de az egész szállítási mód úgy van megkonstruálva, hogy a természetes háttérsugárzásnál alig, vagy egyáltalán nem nagyobb mértékben.

"És az hogy lehet, hogy sokszor maga a tárolóeszköz is sugárzóvá válik, amiben tartották a sugárzó anyagot?"

Alfa, béta ill. gamma sugárzás magátalakulásoknál keletkezik, aminek során vagy bomlás (természetes bomlási sor), vagy hasadás következik be. A radioaktív magból kiszabaduló sugárzás beleütközik egy másik atommagba, amit széthasít, és a hasadási termékek között lehetnek radioaktív izotópok is. Így válhat radioaktívvá az egyébként nem radioaktív, de radioaktív anyaggal érintkező anyag is. Ez azonban nem túl veszélyes jelenség, ha az ember nem fekszik be utána a radioaktív anyag szállítására használt ládába.

"Nincs, de az a 15 méter vastag földréteg, meg az az 50 méter vastag levegőréteg, ahonnan műszerrel nézték a repülőből a sugárzást, az rég kiszűrhette volna. "

Olyan területeket kerestek, amely felett nagyobb sugárzás tapasztalható, mint a környezetében. Valóban jól megszűri a földréteg a sugárzást, de nem teljes mértékben. Az atomok 99,9999%-a üres tér, amelyen a fotonok (gamma sugarak) és a neutronok akadálytalanul hatolnak át, és csak nagyon ritkán ütköznek bele az atomok magjába.

Ha az atom magját borsószem nagyságúnak veszed, akkor az elektronok nagyjából 10 méteres körben keringenek körülötte (kb. mintha egy 3 emeletes ház középső szintjének közepére állítanál egy borsószemet, és a ház falai lennének az elektronpályák). Próbáld meg egy mákszemmel 10 méter távolságból eltalálni így a borsószemet, hát igen sokat kellene dobálnod, mire sikerülne. Mintha neked egy olyan "erdőben" kellene szaladgálnod bekötött szemmel, ahol az egyes fák öt kilométerre vannak egymástól. Elég kicsi lenne az esélye, hogy pont nekiszaladj egy fa törzsének. Ezért csak nagyon ritkán ütköznek bele a neutronok vagy a gamma sugarak az anyagok atomjaiba, mert kvázi üres téren keresztül kell haladniuk. Így aztán még a 15 méternyi vastagságú földréteg alól is jól mérhető radioaktivitást produkál az a csöppnyi urán is, ami a földben rejtőzik.