Ha dúsított uránt felrobbantok egy dinamittal, az mekkorát szól?

Minek dinamit, vagy bármi más?

Egyik kezedbe kb 60 deka dúsított urán, a másikba úgyszintén, majd összezárod kezeidet.

.

Ha a kritikus tömeget nem éri el, akkorát szól, mint a dinamit robbanásának hangja, feltaláltad a "piszkos" bombát, ami a sugárzó anyagot szétszórja.

Ha a kritikus tömeget meghaladja, robban az dinamit nélkül is!

Akármekkorát szól, azt fogod utoljára hallani az életedben.

Ha a dinamit robbanását, kiskanállal még össze lehet téged kaparni. Ha az atomrobbanást, legjobb esetben az árnyékod marad meg a legközelebbi falon.

Nem tudom pontosan, mi löki az atombombában egymáshoz a fél és kilenctized kritikus tömeg közti urán-darabokat, dinamit vagy más robbanóanyag. A lényeg az, hogy a hagyományos robbanóanyag van kívül, az urán belül.

R -> U - > * <- U <-R.

Pontosan akkorát, mint a dinamitrúd önmagában. Az urán nem robban. Dinamittól sem.

Az atombomba nem így működik. Azt feljebb már leírták.

Na mindenkinek igaza is van meg nem is!

Akik azt írták hogy a Pu239 vagy U235 ből ha összehordod a kritikus tömeget az magától felrobban az igaz!

De az életbe nem tudtak volna összegyűjteni 1945-re az Amerikaiaknak 23kg dúsitott U235-öt főleg nem Pu-t.

Mindkét Japánra ledobott atombombát, hagyományos robbanóanyaggal indították be.

Ugyanis ha tökéletesen egyszerre robban föl egy ilyen izotóp golyót körülvevő robbanóanyag, akkor az a golyó összenyomódik és sűrűbb lesz (egy nagyon rövid időre). Így "látszólagosan" eléri a kritikus tömeget és fölrobban atombombaként!!!

Na ezt volt nehéz (nagyon nehéz) összehozni a Manhattan projectben.

A dinamit (nitro glicerin) nem jó erre. Speciális robbanóanyag keveréket használnak erre a célra (TNT alapút).

És nagyon speciális az időzítő "gyújtó" szerkezet. A Robbanóanyag gömb cikkelyekből áll és mindegyik külön gyújtású. (Tehát az amerikaiak "vertikálisan" oldották meg a problémát.

Az oroszok viszont hagymahéj szerkezettel. Azaz először robban a belső robbanóanyag réteg ami körülveszi a radioaktív anyagot. Majd az ezen kívül levő hogy még egy kicsit egyben maradjon. Majd az ezen kívül levő stb. néhány nanosec különbséggel.

Szóval akik azt írták hogy hagyományos robbanóanyag nem kell atombombához azok TÉVEDTEK!

Jóval később mindenki (Orosz/amerikai) kipróbálta a teljes kritikus tömegű bombát is (hagyományos robbanóanyag nélküli bomba). De nem robbant sokkal nagyobbat mint a sokkal kevesebb radioaktív anyagot tartalmazó, mert nem marad egyben elég ideig ahhoz hogy az össze rendelkezésre álló anyag részt vegyen a bomlásban. Viszont iszonyat drága előállítani és a sok szétszórt radioaktív anyag miatt ez nagyon szennyező is. (A hidrogénbomba hozott végül jelentős robbanóerőbeli változást.)

Szóval azok akik azt írták hogy "újra föltaláltad" a piszkos bombát, azok IGAZAT szóltak.

És azok is csak részben jók akik azt írták hogy 2 félgömbbel is meg lehet csinálni (Ez az amerikaiak másik módszere ugyancsak a Manhattan projectből). De ebben a módszerben is a jóval kritikus tömeg alatti radioaktív izotóp összenyomásáról van szó. Csak egy rövid csőben mint egy ágyúban belelövik az egyik félgömböt a másikba, megint csak hagyományos robbanóanyag használatával.

Ezt egy kicsit könnyebb megcsinálni mint a másik gömbös megoldást, viszont valamivel több izotóp kell hozzá (azaz rosszabb a hatásfoka).

Szóval a Manhattan projectben, az Amerikaiak mindkét módszert kipróbálták, és mindkét anyagot is.

Ja és nagyon fontos még a működés hatásfokának javítása érdekében a mindezt körülvevő Neutrontükör.

Amely dúsított U238 ból készül.

Ezt érdemes először elolvasni:

[link]

És a fat man-nél is látható hogy jóval a kritikus tömeg alatti a betöltött anyag:

[link]

[link]

[link]