A mérgező anyagok miért tudnak ölni 1-2 másodperc alatt?
Az illető beveszi a ciánt a szájába, és mielőtt lenyelné, meghal. Mi az, amitől 1-2 mp alatt az illetőnek megáll a szíve? Mármint mitől történik ez meg? A legerősebb kígyómérgek vagy pókmérgek is 5-10 perc után kezdik csak kifejteni a hatásukat, és legalább még fél óra, mire az áldozat meghal. Persze csak ha emberről van szó, és nem kap testtömegéhez arányosan olyan nagy mennyiségben a méregből.
Mi az, ami miatt a cián másodpercek alatt megöli az embert úgy, hogy a szervezetben még eloszlani sem tud, tehát hogy nem jut el mindenhova?
#1 Nos nyilván nem igazán érdekel téged ez a téma, és nem is nagyon gondolkodsz ezen aa dolgon. Ezért megkérlek, hogy a vicces hozzászólásokat nélkülözzük, még akkor is, ha viccesek.
Engem komolyan érdekel, azért írtam ki ide, hogy választ kapjak.
De akkor még egyszer próbálom elmagyarázni a kérdésemet (csakis azoknak, akiket érdekel és elfogadható választ tudnak adni, és nem poénkodják el):
Egy nagyon mérgező anyag (pl. cián) a vérbe jutva szinte rögön halált okoz, még akkor is, ha mondjuk a lábunka éri a karcolás a mérgező.. akármivel. Mondjuk legyen tű, vagy nemtudom.
Namármost. A lábunknál a cián behatol a véráramba, és mielőtt megtehetne a méreg akár 10 cm-t, meghalunk. Mitől? (És itt nem azt a választ várom, hogy mert mérgező!) Mitől áll meg a szívünk, ha nem is jutott el oda a méreg ilyen rövid idő alatt? Ha nem is ott fejtette ki a hatását? Ráadásul alig 2 mp alatt hogy tud egyáltalán bármilyen hatást is kifejteni?
Azt sem értem, hogy a méreg miét öl. Mi az a dolog, amit "kikapcsol" a szervezetünkben, hogy meghalunk miatta?
Köszönöm a válaszokat.
válasza:Nézzük, mit tesz a kígyóméreg a vérrel:
https://www.youtube.com/watch?v=4CQKLiwQCIs
Ez gyakorlatilag azonnali szívleállást okozhat.
válasza:Az anyag a test valamelyik részével érintkezve, azonnal reakcióba lép az ottani sejtekkel. A sejtek érzékelik a helyzetet, és ingert küldenek az agyba. Ez rendkívül gyors, a másodperc kicsi töredéke. Az agy felismer, válaszol, közben jönnek az újabb jelek, mennek a válaszok. A jelek egyre durvábbak, az agy vészreakciót küld (megállítja például a szívet). Ugyanis az agy "tudja" hogy különféle szituációknak mi a "folytatása" és aszerint válaszol, hogy azt elkerülje.
Példa: nagyon forró anyaghoz érsz a kezeddel. mire gondolkodnál, már rég elrántottad. Az agyad tudja, hogy sok sejt fog hamarosan megsemmisülni, és ezt nem hagyja. Hasonló a helyzet az arzénnal. Az ilyen halálokat általában a szervezet sokkja okozza. Például egy végzetes szívizom összerándulás, amiből az izom nem tud kikerülni. A szív többé nem ver.
Értem, tehát tulajdonképpen ilyen komolyabb mérgek hatásakor azért hal meg az ember pillanatokon belül, mert a szervezet érzékeli annak a méregnek a méreg közvetlen közelében lévő sejtekre gyakorolt hatását, és annyira kemény védekezésbe kezd az adott anyag megállítása érdekében, hogy inkább megállítja a szívet. Elég kemény védekező mechanizmus, nem mondom.
Akkor ezek szerint ha az adott egyén hibásan születik, azaz valamilyen különleges rendellenessége van az agyában, akkor lehet, hogy a cián hatására nem is hal meg rögtön? Hiszen ha az agya nem érzékeli a szervezetébe jutott mérget, vagy legalábbis is nem indítja be a védekezési mechanizmust, akkor nem állítja meg a szívet. És ha nem állítja meg a szívet, akkor a méreg terhelés átvészelése után az adott személy még túl is élheti a dolgot.
Nincs igazam? Vagy tök hülyeséget beszélek?
válasza:Nem beszélsz hülyeséget. Ezért van az, hogy a rovarölő szereket néhány (5-10) évente cserélni kell, mert rezisztensé válik az újabb populáció, így a régi méreg már nem hat rá. Ezt nevezzük evolúziónak. Mert a sokmillió-milliárd rovarból van pár, amelyek úgy mutálódtak, hogy pont túlélték, aztán ezek kezdenek el szaporodni, így néhány éven belül már minden egyed rezisztens lesz.
Szóval lehet, hogy a 7milliárd emberből van 1-2, aki immunis a ciánra, de valahogy senki se akar önként ilyen kísérleteket végezni, mert minek. Elméletben léteznek ilyen emberek, csak senkinek nem áll érdekében ezt milliárdos mintán kideríteni, hogy a gyakorlatban is.
válasza:A hidrogén-cianid (vagy a cianid tartalmú oldatok) nagy dózisban valóban nagyon gyorsan halált okozhatnak, azonban nem hinném, hogy két másodperc alatt meg tudna ölni egy embert (ezt honnan vetted?). A hatás gyorsasága nagyban függ a dózistól. Az angol wikipedián a halálos dózis 10-szerese esetén is 1 perc alatt beálló halálról írnak (igaz, nagyobb dózis esetén valószínűleg még gyorsabban hat).
Itt is azt írják, hogy nem olyan gyors a hatása (bár persze ez a válasz nem feltétlenül megbízható):
Amit a #4 válaszoló ír, azaz hogy az agyi jelek leállíthatják az életműködéseket, az adott esetben igaz lehet (például elvileg ez történik ha szörnyet hal valaki), de itt inkább túlzott érzelmi tényezők (pl. félelem) játszhatnak szerepet. A cianidok hatásmechanizmusa viszont teljesen más, semmi köze nincs ehhez.(Mellesleg az általa a fájdalomreflexre írt magyarázat is messze áll az igazságtól, ráadásul ehhez az agynak semmi köze, ez egy gerincvelői reflex).
A cianidok a biológiai oxidáció (avagy sejtlégzés) utolsó lépését a termináli oxidációt (oxidatív foszforilációt) gátolják. Ebben a szakaszban fontos szerepet játszik a mitokondriumok belső membránjában található elektrontranszportlánc. Ez olyan fehérjék sorozatából áll, amelyek elektronokat továbbítanak, és eközben a felszabaduló energiából energiát termelnek (végső soron ATP képződik). Ezen lánc egyik tagjához, a vas tartalmú citokrómokhoz kötődik irreverzibilisen a cianid ion (mivel nagyon erős komplex képző). Tehát cianid jelenlétében a sejtek nem képesek aerob (oxidatív) módon lebontani a tápanyagokat, csak anaerob úton, erjedéssel. Így viszont jóval kevesebb energiát képesek előállítani, ami miatt az érzékenyebb sejtek, például az ideg és szívizomsejtek működése leáll, és rövid időn belül elpusztulnak (az idegsejtek pár perc után, a szívizomsejtek esetleg kihúzhatják pár óráig, de működni ezek se tudnak).
Mivel a mitokondrium elektrontranszportláncát alkotó fehérjék minden eukariótában hasonlóak, és evolúciósan konzerváltak, kicsi a valószínűsége, hogy olyan mutáció jöjjön létre, ami miatt a cianid elleni rezisztencia fog kialakulni. A központi vasionhoz a cianid mindenképp kötődni fog, legfeljebb a kötés erősségét befolyásolhatja a kapcsolódó fehérje lánc. A _Zyklon B-t is (ami cianid tartalmú volt) eredetileg rovarölő szerként fejlesztették ki. Azt aligha hiszem, hogy volna olyan ember, akire nézve nem volna mérgező a cianid (de ha morbid akarok lenni, ezt a nácik anno elég nagy mintán tesztelték), legfeljebb a tolerancia mértékében lehet kisebb eltérés.
Köszönöm a választ! Valójában onnan vettem, hogy a filmekben is amikor valaki ciánnal megöli magát (vagy megmérgezik), az egyet-kettőt rándul, aztán meghal. A szüleim is még régebben azt mondták, hogy a cián másodpercek alatt megöli az embert. Ekkor már felmerült bennem az a kérdés, hogy mitől. Illetve más filmekben, ahol nem ciánnal ölnek, ott is van, hogy az illető belekortyol a méregbe, fuldokolni kezd, és 5 mp múlva holtan terül el. Ezek szerint ezeket mind eltúlozzák, és csak a film kedvéért állítják be őket ennyire gyors halálnak.
Pl. azt is hallottam, hogy a nikotin olyan erős (ideg) méreg, hogy egy fél csepp a bőrre, és meghal tőle az ember. Még akkor is, ha rögtön le is törli. Ez igaz?
válasza:Először is megint leszögezném, hogy nagyobb dózisban gyorsabban ölhet, min mit írta.Azt is hozzátenném, hogy a halálnál jóval hamarabb bekövetkezhet ájulás, illetve kóma. Nagy dózisban kb. annyi idő kell, hogy kifejtse a hatását, amíg a keringéssel a létfontosságú szerveket eléri a vérkeringéssel. Mivel átlagosan percenként átáramlik a teljes vérmennyiség a szívünkön, ehhez lényegesen kevesebb, mint egy perc kell.
A nikotin valóban elég mérgező, de nem egyértelmű, hogy emberre nézve pontosan mekkora a halálos dózis (természetesen emberen nem vizsgálták, csak állatokon, például patkányon, egéren). Legvalószínűbb, hogy 30-60 mg felnőtt emberre már halálos lehet (ez a becsült LD50 szint, azaz amikor az alanyoknak átlagosan a fele hal meg), de egyes megfigyelések arra utalnak, hogy a halálos dózis akár egy nagyságrenddel nagyobb lehet.
A nikotin valóban idegméreg, a idegrendszer legfontosabb ingerületátvivő anyaga(neurotranszmittere), az acetil-kolin egyik recetorához kötődik, és ott az acetil-kolinhoz hasonló hatást vált ki (agonista). Így hathat a központi idegrendszerre. Ugyanakkor az ideg-izom szinapszisokban is ilyen receptorok vannak. Ha túl sok a szervezetben a nikotin, az izmok görcsös bénulását okozza, és ezáltal fulladást.
[link] _poisoning
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!