Vákuum hatására a tapadókorong miért tapad fel a sima felületekre?

Pascal törvényéról hallottatok már?

A légnyomás (és a hidrosztatikai nyomás is) minden irányban ugyanaz egy adott ponton.

Úgyhogy ne függőlegessezetek, mem vizsztessezzetek, hanem inkább olvassatok.

Annyiban igaza van a 21:51-esnek, hogy a súrlódási erőnek nem sok köze van a kérdéses jelenséghez. Az mindig az érintkező felületekkel párhuzamosan hat:

„Az egymáshoz nyomódó felületek között a felületre merőleges nyomóerőn kívül a felülettel párhuzamos erő is hathat. Ez az erő a 'súrlódás'. A súrlódási erő oka a felületek közötti adhézió, valamint a felületek egyenetlensége. Megkülönböztetünk 'nyugalmi' (vagy 'tapadási') és 'mozgási' (vagy 'csúszási') súrlódást.” – [link] 31. oldal

22:42, ez a hozzászólásod megfelel a benne foglalt kritériumoknak?

> „Ha hozászolásotok van akkor azt kérdésre vonatkozó válasz formájában ha lehet.”

Ugyanis szerintem nem válaszol a kérdésre. Amúgy meg a 22:26-os válaszomat úgy is fel lehet fogni, hogy a 21:44-est és 22:00-st akarja helyretenni (és így a kérdésre kialakuló választ tisztázni); nem pedig a 21:51-est védeni. (Amúgy a 21:49-es hozzászólásomban finomabban tettem ezt.)

> „Nem volt a kérdésben definiálva hogy csak a felületre merőleges vagy párhuzamos erőnek áll ellen a tapadókorong”

Akkor idézem a kérdezőt:

„Mi az, ami odaszívja?” – A felülettel párhuzamos irány az nem „oda” mutat.

> „A baj az hogy a koma nem válaszol csak mindenkit fikáz mintha nagyon tudna,…”

Ez teljesen jogos volt addig, még el nem ismerte, hogy igazunk van.

> „de a valóságban nem tud ő semmiről semmit.”

Ez egy kicsit erős, de még nem láttam bizonyítani az ellenkezőjét.

(És ezzel szerintem eléggé megaláztuk, nem szükséges jobban.)

Üdv,

a 21:14-es, 21:26-os, 21:32-es, 21:43-as, 21:49-es és 22:26-os válaszok írója

Engem inkább ez a hozzászólás dühített fel:

"Egyes hülyeséget írt. Atomi szinten keresendő a válasz, de ezen a szinten nem állok le előadást tartani."

A eredeti kérdés jellegéből látszik hogy az illető nem tudja teljes pontossággal kifejezni a kérdést hanem inkább egy jelenségkör érdekli. A tapadási súrlódás bevitele a témába kiegészíti a korábbi információkat és teljesebbé teszi a válaszokat.

Ez azonban nem mondható el a fikázásokról amit itt előadott a válaszadó és nem kell védeni.

> „A eredeti kérdés jellegéből látszik hogy az illető nem tudja teljes pontossággal kifejezni a kérdést hanem inkább egy jelenségkör érdekli. A tapadási súrlódás bevitele a témába kiegészíti a korábbi információkat és teljesebbé teszi a válaszokat”

Ok, de azt akkor is szeretném hangsúlyozni, hogy a tapadási súrlódási erő az nem egy olyan tapasztó erő, ami a felületeket összenyomja. Amúgy igen, ha nem vízszintes felületre tapasztjuk a korongot, akkor a tapadási súrlódás is közrejátszik abban, hogy ne mozduljon el, de a hozzá szükséges nyomóerőt a „vákuum” biztosítja.

(Szóval a végső álláspontom az, hogy nem írt nagy butaságot a 21:44-es, de kicsit szűkszavú volt.)

> „Engem inkább ez a hozzászólás dühített fel:

"Egyes hülyeséget írt. Atomi szinten keresendő a válasz, de ezen a szinten nem állok le előadást tartani."”

Ohh, téged is?

> „Ez azonban nem mondható el a fikázásokról amit itt előadott a válaszadó és nem kell védeni.”

Igaz, de megalázni sem kell. És ebben úgy érzem, sajnos eléggé élen jártam, szóval egy bocsánatkérést részemről megér egy dolog az ő irányába.

Magdeburgi félgömbök rémlik gondolom többeknek.

A két félgolyó csupán a peremeinél illeszkedett, volt fizikálisan kapcsolatban, az összeszorító erő pedig a félgömbök teljes illeszkedési felületének megfelelő (felület X légnyomás).

Igen, ez a légnyomás előállította erő.

Nem, ehhez nem kell atomfizika.

Csak azt nem értem, miért kell ehhez ezer oldalnyi vita? :)

Wadmalac, akartam már írni, csak nem tudtam, hogy mi a neve :) Azt tudtam, hogy valamilyen gömb vagy golyó.

És abból is látszik, hogy milyen erős a légnyomás, hogy lovakkal nem tudták széthúzni a gömböt.