Mi a különbség a különböző kondenzátorok felhasználásában?

Általában különböző feszültségre és áramerősségre készülnek, erre is figyelni kell (méghozzá mindkettőből a csúcs számít).

Ezen kívül vannak öngyógyuló típusok.

A külső hőmérséklet megváltozását sem ugyanúgy bírja mindegyik.

A kapacitásuk is a külső hőmérséklettel arányosan vagy pont ellentésesen változik, fajtától függően.

... és van, amelyiket a szomszéd utcában árulják, de volt a Józsinak egy sárga is.

Komolyabbra fordítva; két fém-lapkát egymés mellé állítva kis kapacitású kondit kapunk, és a viselkedése szimmetrikus; mindegy, milyen irányú feszültséget kapcsolunk rá. (nagyfrekis szűrésekhez/söntöléshez, és més sok dologra kiváló). Ilyet lehet csinálni úgy is, hogy 2 alu-lapot egymés mellé állítunk, levegő szigeteléssel. Minél nagyobb a lapocskák felülete (és kisebb a távolságuk, annál nagyobb a kapacitás, egyik "fegyverzeten sok elektron, másikon sok luk, ill. elektron-hiány ("+" töltés). Ha nagyobb kapacitást akarunk, fogunk 2 hosszú alufólia-csíkot, egymásra rakjuk, közte "cellux-szal" (hogy ne érjenek össze, és hogy kicsi legyen az egész, ezért feltekercseljük. A 2 kivezetés a két alulemezről "jön ki".

Nagyobb kapacitás-igénynél már nem jó a cellux, mint szigetelő; elektrolittal (ELektrolitKOndenzátor) átitatott anyag a szigetelő, és eltérő a két fegyverzet anyaga. Ekkor azonban már nem mindegy a polaritás; úgy kell felfogni, mintha egy kis tölthető akkumulátor lenne az eszköz. Kínosan viselkedik fordított polaritásnál (pl. fel is melegszik, és leugrik a lábáról, amikor a ház kipukkan az elgőzölögtetett elektrolit gőzének nyomása miatt). A sarkon említett áram, meg feszültség-téma annyiban érdekes, hogy a fegyverzetek ("lapkák") között "szikra" (átütés) jön létre, ha magasabb a feszültség a két fegyverzet között, mint kéne. Ez tervezési kérdés, és a kondi paramétereiben erről tájékoztat a gyártó. Az áramerősséggel kapcsolatos "fenntartást" pedig hagyd figyelmen kívül, annak ebben a tárgykörben ilyen formában ("felső korlát") önmagában nincs értelme.

Szia, igen, ha nincs külön követelményként feltüntetve a típusa (pl, hogy legyen kötelezően Tantál, vagy kerámia - pontosság, vagy egyebek miatt), akkor a kapacitást és az átütési szilárdságát kell nézned.

Pl. egy 12V-os áramkörben (ahol az alkalmazásból kiderül, hogy nem csinálunk belül magasabb feszültséget) betervezett 470nF-os kondi lehet bármilyen belső felépítésű (és ne 6.3, hanem min. 18V-os).

Sok jó infó van a Web-en egyéb helyeken is. [link]

Az elektrolit kondenzátorok is többféle minőségben készülnek. Vannak az audio ami hifi-be, az impulzustűrő tápegységekbe, az alacsony belső ellenállásúak rádiókba, adó-vevőkbe és a normál elko-k ami standard minőségűek és bárhol megfelelő kompromisszumokkal.

A fóliakondik amiket szűrésre valamint csatolásra használnak

A kerámia kondenzátorok pedig mind magasfrekis szűrésre, mind audio és rádiókba használnak.

Természetesen mindez nem feltétlenül törvényszerű, a gyártók döntik elhova mit építenek be