Igaz vagy hamis? 1 Ha bolygó sugara változatlan M tömeg mellett a felére csökkenne, akkor a felszínén a nehézségi gyorsulás is növekedne (H) többi lent (a tanár nem nagyon oktatott minket ilyenekről) mellékelem a tippjeimet
2 Ha a bolygó sugara változatlan m tömeg mellett a felére csökkene akkor a bolygó gravitációs terének elhagyásához szükséges energia a kétszereésre növekedne. H
3 Ha a bolygó tömege változatlan átmérő mellett a kétszerésére nőne, akkor a felszínén a nehézségi gyorsulás 1,41 szorosára változna H
4 A bolygó nagyobb erővel hat a testre , mint a test a bolygóra. I
inerciarendszerben
5 A testek csak, akk mozognak ha hat rájuk erő H
6 A testek gyorsulása állandó ha nem hat rájuk erő H
7 A pontszerű testre ható erők eredője arányos a test helyzetvektorának idő szerinti első deriváltjával (sebesség ) H
8 A pontszerű testre ható erők eredője egyenlő a test helyzetvektorának idő szerinti 2. deriváltjával. I
9 A testek gyorsulásának az iránya a testre ható erők közül a legnagyobb irányával egyezik meg. H
10 Az A gépkocsi kötéllel vontatja a B gépkocsit , tehát a B gépkocsit a kötél nagyobb erővel húzza mint az A-t I
11 Ha egy testre erő hat akk csak a sebességének az iránya változhat meg _H
12 Ha egy testre nem hat erő, akk egyenesvonalú egyenletes mozgást végez vagy nyugalomban van. I
13 Erő hatására a testek impulzusa megváltozik.H
14 A testek sebessége megváltozik ha a testre erő hat I
15 Ha egy pontszerű testre 2 erő hat és a test egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, akkor a két erő azonos nagyságú és ellentétes irányú .H
16 A testek mindig nyugalomban vannak ha nem hat rájuk erő. H
17. A pontszerű testre ható erők eredője arányos a test helyzetvektorának idő szerinti 2. deriváltjával. H
18 A testek sebessége megváltozik ha nem hat rájuk erő. H
19 A mozgó testek lassulnak és végül nyugalomba kerülnek, ha nem hat rájuk erő H
a volt fizika tanárom szerint ezeket rontottam el 4h 10h
13i
15i
17 i
válasza:1. A nehézségi gyorsulás nagysága a felszínen kezdetben g = γ*M/r^2, a sugár felére csökkentése után g' = γ*M/(r/2)^2 = 4*γ*M/r^2 = 4*g > g, tehát IGAZ.
2. Az elszakadáshoz szükséges energia a változás előtt E = γ*M/r, a változás után E' = γ*M/(r/2) = 2*γ*M/r = 2*E, tehát IGAZ.
3. Ez pont ugyanolyan, mint az 1. Számoljuk ki, ha az átmérő nem változik, akkor a sugár sem. g = γ*M/r^2, g' = γ*2*M/r^2 = 2*g, tehát nem 1,41 szeresére változik, így HAMIS.
4. Newton III. törvénye értelmében pont ugyanakkorával hat, tehát HAMIS.
5. Newton I. törvénye értelmében HAMIS.
6. Newton II. törvénye értelmében m*a = F = 0. Egy test tömege mindig pozitív, a = 0. A 0 eléggé állandó, tehát ez IGAZ.
7. Newton II. blabla… HAMIS.
8. HAMIS, F = m*a, csak akkor egyenlők, ha m = 1, de nem tud az lenni, mert valaminek a tömege az nem egy szám, valamilyen mértékegység még kell mögé, alias van olyan m, amire nem igaz, tehát HAMIS.
9. HAMIS, mert az erők eredőjének irányával egyezik, az meg nem feltétlenül egyezik a testre ható legnagyobb erő irányával.
10. Ugyanúgy, mint a 4. ez is HAMIS.
11. Jap.
12. Ez szó szerint Newton I. törvénye, tehát IGAZ.
13. Ez IGAZ, lásd a 14-est.
14. Jap, és ezzel indokolnám az előzőt is, mert az impulzus az m*v, ami állandó tömeg mellett megváltozik a sebességgel.
15. Newton I./II. mindegy… Ha a test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, akkor a rá ható erők eredője 0. Ez csak akkor lehet két erő esetén, ha azonos nagyságúak és ellentétes irányúak, tehát IGAZ. (Fontos, hogy pontszerű, különben az erőpár megpörgethetné.)
16. Végezhet egyenes vonalú egyenletes mozgást is, tehát HAMIS.
17. Newton II. törvénye szerint IGAZ.
18. Newton I. blabla… Jap.
19. Newton I. blabla… Jap.
válasza:Hát… A volt fizikatanároddal az 1., 6. és 8. kérdésben sehogy sem értek egyet… Mondjuk kicsit kába vagyok most, de nem lehet, hogy elírtál valamit?
A 2.-nál:
Az energia képletből kimaradt a test tömege, helyesen E = γ*M*m/r (γ a gravitációs állandó, M a bolygó, m a szökni próbáló test tömege, r a bolygó sugara). Ráadásul a szökéshez szükséges energia alatt azt értem, amivel tetszőlegesen távol tud kerülni a bolygótól, viszont szigorúan véve a bolygó gravitációs tere is tetszőlegesen messzire hat, így nem lehet elhagyni. Szóval inkább én is azt mondom, hogy HAMIS.
1.-nél levezetés, mert mondtad, hogy a tanárod nem nagyon magyarázott. A gravitációs törvény alapján az M tömegű bolygó középpontjától r távolságra (ha r nagyobb vagy egyenlő, mint a bolygó sugara) az m tömegű testre F = γ*M*m/r^2 gravitációs erő hat. Így felírva Newton második törvényét
m*g = γ*M*m/r^2, ahol g a gravitációs erőből származó gyorsulás. m-mel osztva
g = γ*M/r^2, ami a fent használt képletem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!