Miért nem gyorsul tovább az autó?

Az erő, ami gyorsította az autódat a motorból származik. Azért nem tudsz gyorsabban menni, mert a motor eléri a maximális fordulatszámát, ami felett már nem képes az üzemelésre. (kb.) Erőt még tudna leadni, ha nőne az ellenállás, nőne a motor leadott teljesítménye.

Ahogy eléred az adott sebességfokozat végsebességét, az előre ható erő nem csökken, az végig állandó. (kis csúsztatással) Valójában a szembe ható erők -légellenállás, súrlódás- nőnek meg, ezért nem gyorsul tovább az autó.

G.

Nincs itt semmi furfang , csak mintha nem vennéd figyelembe a rengeteg ellenerőt ami nem engedi tovább gyorsulni a kocsit.

Ha nem létezne légellenálás , gördülő ellenállás ,centrifugális stb .. tehát egy szimulált kocsi a számítógépen ha végtelenszámú váltófokozata van akkor bármilyen motorral a végtelen sebességet el tudja érni mert a sebesség csak az áttételek függvénye ha nem foglalkozunk a tömeggel ,a fogaskerekek mechanikájával stb.

[link]

A nyomaték értéke fordulatszám-függő. Van egy ideális tartomány, ahol a motor a legnagyobb nyomatékot adja, alatta és felette esik az "ereje".

Tehát egy fokozatban azért nem gyorsul tovább egy idő után, mert a növekvő fordulattal elfogy a nyomaték.

Az általános köztudattal ellentétben a motor erejében nem a teljesítmény, hanem a nyomaték a fontos. A teljesítmény egy sima képzetes adat, a nyomaték és fordulatszám szorzata.

Reméltem. :D

Régi háború dúl az autómániákusok közt, nyomaték- és fordulat-pártiak tépik egymást.

A relatíve ki köbcentis (főként japán), alacsony nyomatékú autóknál a hiányzó nyomatékot a magasabb fordulat és rövidebb váltóáttétel kombinációjával orvosolják, ezt az alacsonyabb fordulatú nyomatékmotorok kedvelői csak "fúrógépnek" hívják. Persze a "rizsrakéta-fan"-ek meg a v-motorokat hívják lusta traktornak.

A rövid váltós nagy fordulatú járgányok motorjában a nem túl magas nyomatéknak elég rövid is a fordulatszám-tartománya, itt elvileg több sebességfokozatra lenne szükség, hogy jó gyorsító nyomatékon maradjon a motor. Lásd a F1-ben használt kis köbcentis, rövidlöketű motorok 18000 1/percet is pörögnek, teljesítményük nagy, de a nyomaték viszonylag kicsi és szűk tartományú, 7-8 sebességfokozatot is raknak.

Egy hosszabb löketű V-motor például elég széles fordulattartományban ad magas nyomatékot viszonylag alacsony fordulatszámon is, a nyomatékrugalmasság jobb, nem kell állandóan váltogatni.

A végeredmény körülbelül az, hogy például a kis pörgős motorok nulláról indulva "állva tudják hagyni" a nyomatékos nagyobbakat, de a magasabb sebességnél, felsőbb váltófokozatok felé haladva a nyomatékszükséglet miatt a lassabb fordulatú nagy köbcentik már előnybe kerülnek.

De ezek mind általános féligazságok, nem feltétlenül mindig igaz és mindnek megvan az előnye, hátránya is.