A nitrogént hány bar-ra kell összenyomni, hogy folyékony legyen?





Ha egy gázt összenyomsz akkor folyadék lesz. (kivéve ami szilárt = szublimál)
nitrogénnek van folyékony állapota.
Akkor elvileg nagyon nagyon összenyomva is lehet folyékony, nem csak lehűtve.
Ehhez hány bár nyomás kell?





Mint már említettük a permanens gázok (pl. N) abban különböznek a többi gáztól, például a szén-dioxidtól,
hogy hûtés nélkül, nyomással nem cseppfolyósíthatók, csak ha kritikus hômérsékletük alá,
úgynevezett kriogén hômérsékletre hûtjük ôket.





Na és akkor mi van ha folyékony (lehűtött) nitrogént beteszek egy tartályba, lezárom és hagyom, hogy felmelegedjen?
Tegyük fel, hogy a tartály nem robban szét!
Akkor olyan közel vannak egymáshoz a részecskék, hogy folyékony lesz a nitrogén (vagyis folyékony marad!)





Ebben az esetben sem lesz folyadék, hanem szuperkritikus állapotba kerül. Ez az állapot nagyjából átmenet a folyadék és a gáz állapot között. A tulajdonságait nagyban befolyásolja, hogy mekkora benne a nyomás.
Nem tudok angolul valami lényeget írj már le kérlek.
Mi ez az állapot? Ez olyasmi mint a párás levegő?
Se nem száraz, de nem folyik?





Szuperkritikus állapotban eltűnik a határfelület egy anyag folyadék és gáz fázisa között, mert a párolgáshő (forráshő) 0 lesz. Ebben az állapotban az anyag teljesen kitölti a rendelkezésre álló teret, de közben a sűrűsége akár a folyadékhoz hasonló is lehet. Nagyon előnyösek ilyenkor az anyag oldóképességgel kapcsolatos tulajdonságai, ráadásul a nyomás változásával befolyásolhatóak.
Sajnos ennél többet én se tudok róla, magyar nyelven is viszonylag keveset találtam hirtelen:
(a szuperkritikus extrakciónál írnak róla kb. a 10. bekezdésben)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!