Így viselkedik egy valóságos generátor?
Minél kisebb Rt (minél jobban leterheled ), azaz sok fogyasztót kapcsolsz be párhuzamosan , ezért az eredőjük jó kicsi lesz , annál jobban közelítesz a rövidzárási állapothoz. A generátor Rb-je és Rt egymással sorba kapcsolódik , tehát nagy terhelésnél (kis Rt) feszültégosztás szerint nagyobb fesz. jut Rb-re , meg az ák-ben folyó áram is megnő (mivel kisebb lett a soros eredő a nagy terhelés miatt) ezért jó nagy teljesítmény fog jutni a belső ellenállásra , ami rövid időn belül borzasztóan elkezd melegedni , ha ez tartósan fennállna , hamar tönkremenne az egész generátor , éppen ezért mindenféle automatikák , védelmek , védik ezeket a berendezéseket.
Alles klar ?
20F
A feszgenerátort az 1. válaszoló leírta.
Ugyanaz a ... valami nevezhető áram- ill. feszgenerátornak.
A különbség a helyettesítő képben van:
Áramgenerátornál a rajzjel:
⚢ /a két kis kereszt nélkül/ és ezzel párhuzamosan kapcsolódik egy ellenállás. Ezen ellenállás értéke: üresjárásifezültség/zövidzárásiáram.
(ez ellenállás ilyenkor azért kell, mert az áramgenerátornak önmagától nincs feszültsége)
Tíz villanyszerló közül 9 azt mondaná, hogy úgy folyik, mint egy soros kapcsoláson.
Érdekes, de ez egy olyan est, hogy mindkettő érvényes:
Például és 12V/1Ω-os FESZÜLTSÉGGENERÁTOR max 12A áramot ad.
Gondoljuk azt, hogy ez egy 12A-es ÁRAMGENERÁTOR, vele párhuzamosan kötött 1Ω ellenállással.
Ha nincs Rt rákötve, akkor mind a 12A átfolyik az 1Ω-on, azon 12V feszültséget keltve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!