A fény miért hullámtermészetű?

"Tehát a foton, és bármely kicsi részecskét ki lehet egyenes vonalú egyenletes mozgással számítani, csak a tudósokat valamiért jobban érdekli a lendülete, energiája, stb. Szerintem ezért kellenek hozzá ilyen differenciál függvények (ha egyáltalán tényleg kellenek)."

Ezért mondom, hogy bizonyos fizikai rendszerekben bizonyos kölcsönhatások során így működik.

De más fizikai rendszerekben, más kölcsönhatások során a hullámtermészetet tapasztalod.

Viszont abban is (ha jól rémlik) elemi rezonanciák, állapotfüggvények is szerepelnek, a különböző diff-egyenletek "instant" megoldásai valamilyen sinusos fgv-ek.

A húrelmélet szereplői sem részecskék. Ha nem is direkt hullámzás a modell, de valamilyen terjedő rezgésállapotok szerepelnek, ilyen értelemben nem éppen anyagi pontokról, részecskékről esik szó...

Nem ismerem a QED matematikáját, de a Feymann előadást végignéztem, és az biztos, hogy ott hullámokról szó sem volt, sőt sokszor kihangsúlyozta, hogy a fény az egyértelműen részecskékből áll. És ezzel a részecskemodellel el is magyarázott mindent, a törést, elhajlást stb.

Valami olyasmi a dolog lényege, hogy a fotonok A-ból B-be nem csak egy úton terjednek, hanem az összes lehetséges utat bejárva, és ennek a végeredménye produkálja az elhajlást, törést.

Lehet, hogy matematikailag ugyanolyan vagy hasonló egyenletek keletkeznek, mint a hullámelméletben, de ez akkor sem hullámmodell. És ami a lényeg: ezzel a módszerrel képes volt kihozni egy olyan mérési eredményt, ami a hullámmodellel nem ment. Ez pedig egyértelműen eldönti, melyik modell a helyesebb.

Miután a részecske fogalmában ma már benne van a hullámjelleg, azért beszélünk részecskéről.

Az a hullám, amit hullámegyenlet ír le.