Hogyan kell egy cérna és egy óra segitségével kimérni egy asztal területét?

> A feladat megfogalmazása meglehetősen slendrián.

> Mindenki automatikusan paralelogramma alakú asztalt feltételezett, holott lehet kör- vagy akár ellipszis alakú is.

Annyira azért nem fontos. Ha ismered az asztal alakját, tehát tudod, hogy ellipszis alakú, akkor meg lehet mérni a fő méreteit, és onnan lehet már számolni területet. Ha téglalap, akkor is. Ha kör akkor is.

De ha még nem is ismernéd az alakját, akkor is a cérna hosszának ismeretében tudod felezni ezt a távolságot. Mondjuk ha kijön, hogy 40 cm-es a cérnád, akkor tudsz 10 cm-es cérnát csinálni, majd ilyen oldalhosszúságú négyzetet, amivel le tudod fedni a szabálytalan asztalt. Lesznek tört négyzetek, de ott is meg lehet saccolni, hogy kb. mennyi része a mérőnégyzetednek az adott terület. Kapsz egy olyan értéket így, ami kiszámítható pontosságon belül van. Ha ennél pontosabb érték kell, nincs gond, mert tovább felezed a cérnát mondjuk 2,5 cm-ig, majd ilyen 2,5x2,5-ös négyzetekkel feded le az asztalt. Macerás, de ez csak idő kérdése. Még az sem feltétlenül baj, ha az egységnégyzeted nem is igazi négyzet, hanem egy olyan paralelogramma, ami 89 és 91 fokos szögeket tartalmaz. Egy adott pontosságon belül lehet mérni vele. Mondjuk persze nem árt, ha van pl. egy ceruzád is ugye.

> Az egyik megoldáshoz cérna sem kell: ha karórád van, ennek valamelyik méretét kinevezed egységnek, és ráméred a négyszögletes asztal oldalaira. A tört részeket megsaccolod.

Itt kb. ugyanaz van, mint az én első triviális megoldásomnál. Viszont indokolatlanul bonyolultabb. Ha már nincs meghatározva a mértékegység, akkor válaszuk a legtriviálisabbat. ;-)

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A feladat megfogalmazása azért más okból is slendrián. Pl. ha az űrben van egy órád meg egy cérnád, sehol egy csillag, sehol egy bolygó, akkor aligha lehet ilyen módon megmérni az asztal területét. Tehát mi azért feltételeztük azt is, hogy van egy gravitációs gyorsulás is, amit mi ismertnek tekintünk (az ingás megoldásnál). Az egyenlítő méréses megoldás is jó, bár az még kevésbé életszerű. Azért az ingás megoldásra amúgy vállalkoznék éles helyzetben, az egyenlítős megoldásra nem. Viszont itt is feltételezzük, hogy egy olyan bolygón vagyunk, aminek ismert az egyenlítői sugara. Aztán az árnyékkal való mérésnél is feltételezzük, hogy ismerjük a bolygónak a csillag körül történő keringésének periódusidejét.