Az igaz hogy ha egy 100 forintost rákötünk egy madzagra és bedobjuk az autómatába és visszahúzzuk a százast kiadja a terméket?

"És ha hozzáadok is meg elveszek is ?

mondjuk ráragasztom a madzagot aztán kicsikarok belőle egy kis anyagot?"

A 200 Forintos érme tömege (az MNB szerint; nyilván kerekítetten megadva) pontosan 9,0 gramm. Az 5 Forintos érme 4,2 gramm. A különbség 4,8 gramm, amelyen az a 6 érme osztozik, amely ma Magyarországon forgalomban van, és amelyek elfogadásához az automaták mérlegét beállították.

Tudni kell, hogy a magyar érmékhez nagyon hasonló érmék százai vannak forgalomban a világban. Ezeket az érméket az automaták nem fogadhatják el, tehát az egyes érmék mérlegelése során a tömegmérés végeredményével kapcsolatos tűréshatár rendkívül keskeny. Én hasra-ütés szerűen úgy tippelnék, hogy ennek a tűréshatárnak LEGALÁBB századgrammos léptékűnek kell lennie.

Ha még képes is lennél ilyen finom súlyozást megoldani, az érme fizikai paraméterein ( 200-as átm.: 28,3 mm; 5-ös árm.: 21,5 mm, diff.: 6,8 mm ) akkor sem tudnál túljutni.

#12: Mint azt már korábban leírtam, a mai automaták nem csak súlyt mérnek, hanem egyéb fizikai parmétereket is, pl gördülést és mágneses indukciót. Ezzel el lehet kerülni, hogy egy nagyon hasonló tömegű csavaralátéttel átverjük, vagy hogy hasonló tömegű, kisebb értékű érmékkel tömjük meg a gépet (amire egyébként régen volt példa a csak súlyt mérő utcai telefonok esetében úgy 70-80 évvel ezelőtt.)

Az érmék tömege egyébként némi szórással annyi amennyi. Éppen ezért az automatákat manapság nem úgy állítják be, hogy előre beprogramozzák nekik, hogy 9 gramm = 2 euró, hanem a kibocsátás előtt a pénzverde tanítóérméket küld az automaták gyártóinak. A tanítóérméket bedobálják a gépbe, ami leméri a parméterket és ennek alapján megmondják a gépnek, hogy "na ha ilyet dobnak beléd, az 200 forintot ér". Persze a tabítóérméknek is van szórása (nem tök egyformák), de a valóságban mindig lehet pár érme, ami kilóg a betanított szórásból, és a gép nem fogadja el.

Különösen igaz ez a bimetál (két fémből készült) érméknél, amiknél a két rész illesztése, a koszolódás vagy egyéb hatások miatt megváltozhatnak az érme karakterisztikiái annyira, hogy ne fogadja el a gép.

#14:

A százas érdekes kérdés. Terjedtek régen a sztorik, hogy mozog benne a belső korong és ha jól földhözcsapod vagy lehűtöd, kiesik.

Hát nem tudom, hogy volt-e forgalomban régen olyan százas, ami valóban saválló gyűrűből és réz korongból állt, de a most forgalomban lévők sima bevonatos vaskorongok, a peremén körben pár tized vastag krómos bevonat van, a közepén meg pár százados réz bevonat.

Ki lehet próbálni roncsolás nélkül is, fogja a mágnes a százast mindenhol, márpedig sem a savállót sem a rezet nem fogja. (A legmágnesezhetőbb savállót is csak épphogy).

Márpedig ha változott a százas, akkor a tömege és az ellenállása is más, valamikor az automatákon át kellett volna állni az új fajtához.