A jövőben képesek lennénk erre?

#10: leírásod tökéletes példa a reklámokra :) Minden jót leírtál az agyunkról, csak éppen pont a hátrányait felejtetted el megemlíteni. Nem baj, én megteszem helyetted, hogy teljessé váljon a kép. ;)

Agyunknak koránt sincs olyan ellenálló képessége, mint egy számítógépnek: sokkal kisebb gyorsulást, mechanikai behatást képes elviselni, mint egy tranzisztorokból álló számítógép. Ennek akkor van jelentősége, ha pl. valahová ütődik a fej, pl. zuhanásoknál, autóbaleseteknél, vagy akár egy egyszerű ájulásnál is, tehát nem kell extrém nagymértékű gyorsulásokra gondolni.

Másrészt az agy nagyon érzékeny a hőmérsékletre is: 5 fokos eltérés bármelyik irányba a normálistól már kómával, vagy akár halállal is végződhet. Ellenben egy számítógép 50 fokos eltérést is képes probléma nélkül tolerálni.

Másik hasonló dolog a sugárzás: agyunk csak nagyon rövid ideig képes a nagyfokú sugárterhelést elviselni károsodás nélkül, míg egy számítógép működésében nem okoz komolyabb problémát az emberi szervezet számára extrém mértékű és ideig tartó sugárterhelés sem. Ami pedig már igen, annak töredéke is elegendő az emberi agy működésképtelenségéhez.

Ezen kívül agyunknak folyamatos tápanyagellátásra van szüksége (ami ráadásul igen komplex anyagbevitelt kíván meg). Ha ez ingadozik, vagy az arányok eltolódnak, már akkor is képes hibásan működni (hallucinációk, ájulás), nemhogy még el is akadjon a tápanyagellátás. Az rövid időn belül halálhoz vezet. Ellenben egy számítógép tápanyagként csak elektront kér, és ha ezt nem kapja meg, akkor legfeljebb időlegesen működésképtelenné válik.

Bár a kórokozókról nem volt szó, de agyunkat mindenféle hardveres bacik és vírusok képesek megtámadni, amik rövid időn belül működésképtelenné tehetik az agyat. A számítógépeknél hardveres vírustámadás szinte kizárva, igaz, ott a szoftveres vírusokkal kell megbirkózni. Bár az agy működését is befolyásolhatja szoftveres vírus, ezek egy részét mifelénk babonának nevezik :) De ilyenek lehetnek a téveszmék, egyes vallások, ideológiák is.

"De már az is nagyon komoly előrehaladás lenne, ha gondolatokkal lehetne irányítani egy számítógépet, ..."

Már megvalósult, létező technológia. Gondolj csak arra a félkezű fickóra, akinek egy robotkart eszkábáltak a karja helyére (Frei Dossziéban is szerepelt). A gondolataival irányítja a kart, hogy mikor merre forduljanak az ízületek, mikor hogyan és milyen erővel nyitódjanak-záródjanak az ujjak. Évekbe telt, mire megtanulta használni, irányítani, de most már egész jól megy neki.

"... és ez meg is tudna jeleníteni képeket, amiket magunkban elképzelünk."

Már ez sem a jövő technológiája, ma már képesek az eszközeink álló, vagy akár mozgóképi információt is kinyerni egy ember agyából. Igaz, előtte hosszú órákig kell tanítani a masinát az ember egyedi elektromos impulzusaira, de utána már képes megjeleníteni a képernyőn azt, amire az adott ember gondol. Még korántsem tökéletes ugyan a képminőség (eléggé zajos), de az alap már kész, működő, csak még finomítgatni kell rajta kicsit.

--------

Egyébként sok nagy koponya foglalkozott már ezzel a kérdéssel, sokan sokféleképpen végiggondolták már ezt a kérdést. Jelentős részük arra jutott, hogy amennyiben lehetséges (úgy általában van-e rá fizikai lehetőség) olyan bonyolultságú számítógépet, vagy számítógép-rendszert létrehozni, amelyik képes tudatra, öntudatra ébredni, abban az esetben a biológiai alapú értelem szükségszerűen csak egy lépcsőfok, egy közjáték ahhoz, hogy létrehozhasson egy, a gondolkodás, ténykedés szempontjából sokkal célirányosabb, strapabíróbb, hatékonyabb berendezést az ember (vagy bármely értelemmel bíró lény) testénél.

Mert mi is lesz az alapvető probléma? Az idő. Az idő az, ami egy bizonyos értelmi fejlettségi szint után meggátolja a további biológiai fejlődést: jelenleg minden egyednek a megszületése után a nulláról kell indulnia az ismeretanyagok megszerzését illetően. Rendelkezésünkre áll kb. 60-80 év, és ennyi idő alatt kell az eddig felhalmozott, megszerzett ismeretanyag-halmazból annyit magába innia, hogy azok kombinálásával valami újat tudjon kiokkumlálni. Ha nem sikerül neki, akkor végeredményben tökfölöslegesen pazarolt el 60-80 évet. Ez még talán később egy 20-30 évvel meghosszabbítható lesz, de az élőlények életideje akkor is véges marad. Előbb-utóbb eljutunk oda, hogy ahhoz, hogy valami újat tudj alkotni, ahhoz annyi ismeretanyagot kellene megtanulnod, amihez az egész életed is kevés lesz. És itt lép képbe majd az emberi testet (hardveranyagot) helyettesíteni képes technológia. Kiküszöbölni a meglévő hibáinkat, és erősíteni meglévő erényeinket. Ha pedig ez sikerül, akkor vajon lenne olyan, aki ne akarna új, ellenállóbb, hatékonyabb, biztonságosabb testet magának?

Lehet, hogy utópia, lehet hogy csak lázálom mindez. De a fejlődés jelenleg egyértelműen errefelé tart, és a fejlődés iránya is efelé mutat jelenleg. Persze, ez változhat, bármikor jöhet egy újabb felfedezés bármilyen téren, ami homlokegyenest az ellenkező irányt jelöli ki fejlődési útvonalként (mint ahogy a félvezetők, tranzisztorok, NYÁK-ok kijelölték ezt az utat a századforduló derekán). De egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy valamilyen formában ez lesz a jövő. Ráadásul a (látszólag) nem is túl távoli jövő.

Hát ettől nem lett sokkal teljesebb a kép. Alapból úgy tűnik, mintha egy laptopot vennél összehasonlítási alapnak, pedig azoknak semmi köze az idegrendszerünk képességeihez. Minimum egy nagyobb szerverpark szükségleteihez kellett volna hasonlítanod, és még akkor is az agyunk nyerne gyorsaságban.

Egy számítógépnek is kell ugyanúgy védelem mechanikai hatások ellen, ezt nem is értem miért lett megemlítve.

Hőmérsékletnél is hiába bírnak nagyobb tartományt, a hűtés megoldása komoly és drága probléma és minden, csak nem kompakt. Hideget is csak páramentes környezetben bírják, mert amint kicsapódik a víz, lőttek az áramköröknek.

Az elektromágneses sugárzás például nagyon is befolyásolja a számítógépek működését, amíg az agyra nincs hatása. És mivel a számítógép árammal megy, mindenképp lesz ilyennek kitéve. Bár le lehet védeni bizonyos dolgokat, de az egészet nem, már ha nem akar túl sok pénzt és helyet pazarolni az ember. Kozmikus sugárzások is tudnak vicces dolgokat művelni a számítógéppel, például egy-egy bitek értékét megfordítani. Ez néha komoly problémához vezet.

Kíváncsi lennék hogyan oldanád meg, hogy a napi kajaadagomból annyi energiát előállíts egy olyan számítógépnek, ami vetekszik az agyunkkal. Ráadásul amit a szervezetünk ennyiből kitermel, azt nem is mindet az agyra használja el.

Számítógép is ugyanúgy korrodálódik, elhasználódik, roncsolódik, mint bármelyik másik anyag, azért ezt lehet tekinteni egyfajta hardveres vírusnak. Nem hiába nincs végtelen hosszú garancia.

Annak a protézisnek az irányítása se rendes gondolatokkal történik. Legjobb esetben az idegeire tudták valahogy rácsatlakoztatni, vagyis olyan, mintha csak a saját kezedet mozgatnád. De sokkal valószínűbb az, hogy a testén lévő más izmok megfeszítésével irányítja, ugyanis bizonyos idegek érzékelését még nem nagyon lehet megoldani.

Erről a képalkotásról meg örülnék pár tudományos cikknek, mert én nem találtam ilyet. Az meg hogy volt a Dr. House-ba még nem jelenti, hogy létező technológia.

Amit életünk során művelünk, az se pazarlás, ha a mi éveink alatt nem sikerült elérni azt, amit akarunk, mert lefektetjük az alapot a jövő elméinek, és így nekik nem kell nulláról kezdeniük az adott témában, mert már van tesztelt, bizonyított tudás, ami könnyen elérhető. Sehol nem lenne az emberiség, ha a tudósok csak akkor hagytak volna hátra valamit, ha azzal elérték a végleges céljukat.

Na meg én elgondolkodnék azon a kérdésen is, ha egy ilyen virtuális valóságba berakod magad, akkor utána az tényleg te leszel-e, egy önálló tudat? Egy külső szemlélő számára biztos így tűnik majd, viszont a programok és a tudat nem egy dolog, még ha egy programmal lehet szimulálni is egyet, akkor se.

"Alapból úgy tűnik, mintha egy laptopot vennél összehasonlítási alapnak, pedig azoknak semmi köze az idegrendszerünk képességeihez. Minimum egy nagyobb szerverpark szükségleteihez kellett volna hasonlítanod, és még akkor is az agyunk nyerne gyorsaságban."

Ma még igen. De mi lesz holnap, vagy holnapután? A számítógépeink folyamatosan finomodnak, komplexizálódnak, egyre gyorsabbak, és a kérdező a jövőre kíváncsi, nem a mára.

"Egy számítógépnek is kell ugyanúgy védelem mechanikai hatások ellen, ezt nem is értem miért lett megemlítve."

Azért, mert egy számítógépnek már ma is képesek vagyunk sokkal nagyobb védelmet biztosítani a mechanikai behatásokkal szemben, mint amekkora védelmet az emberi test nyújt az agy részére.

"Hőmérsékletnél is hiába bírnak nagyobb tartományt, a hűtés megoldása komoly és drága probléma és minden, csak nem kompakt."

Valóban komoly és drága probléma, de már ma is meg tudják oldani a kellő hatékonysággal. A hűtés technológiája kényszerűen együtt fejlődik a mikroprocesszorok technológiájával.

"Az elektromágneses sugárzás például nagyon is befolyásolja a számítógépek működését, amíg az agyra nincs hatása."

Nincs hatása az agyra? Erről győzd meg azokat, akiknek trafóházak és hasonló nagyfeszültségű berendezések közelében van a lakhelyük. Kis energiájú elektromágneses hullámoknak valóban nincs hatása, vagy legalábbis nem számottevő; de ez igaz a számítógépekre is. Viszont a számítógépek sokkal nagyobb energiájú elektromágneses hullámok behatásait is képes tolerálni, mint amekkorát az emberi szervezet károsodás nélkül át tud vészelni. (Gondolj csak pl. arra a sok ezer műholdra, amely a Föld körül kering: egy ember jó eséllyel még űrruhában is sugárbetegséget kapna rövid időn belül ott, ahol ezek a műholdak idestova több évtizede probléma nélkül végzik a dolgukat.)

"Kíváncsi lennék hogyan oldanád meg, hogy a napi kajaadagomból annyi energiát előállíts egy olyan számítógépnek, ami vetekszik az agyunkkal."

Magfúzió? Egy pohár vízből egy számítógépet több időn át lehet működtetni, mint amennyi ideje ember él a Földön. Igaz, ma még annyira gyermekcipőben jár a magfúzió technikai megvalósítása, hogy még nem is működik; de megint jelezném, a kérdező a jövőbeni helyzetre kíváncsi, nem a maira.

"Számítógép is ugyanúgy korrodálódik, elhasználódik, roncsolódik, mint bármelyik másik anyag, azért ezt lehet tekinteni egyfajta hardveres vírusnak."

Így igaz. Ám a számítógépet lehet úgy tervezni, hogy az elromló alkatrészeit bármikor gyorsan és könnyen újra lehessen cserélni, és ismét 100%-osan működőképessé válik, míg ezt az emberi aggyal igen nehézkesen lehetne megtenni. Ráadásul ezt az alkatrészcserélős dolgot már vagy 50 éve alkalmazzák a számítógépek tervezésénél.

"Annak a protézisnek az irányítása se rendes gondolatokkal történik."

Miért, akkor rendetlen gondolatokkal? :) A faszi rágondol, hogy megfogja a poharat, és a kar teszi a dolgát. Hogy ennek mi a technikai háttere, megvalósítása, ill. milyen úton-módon alakul át a fickó akarata a robotkar megfelelő mozgásává, az se a faszit, se a robotkart, se a poharat nem érdekli. A fazon rágondol, és a robotkar megcsinálja. Ennyi.

Az agyhullámos dologról majd keresek cikket később.

"Amit életünk során művelünk, az se pazarlás, ha a mi éveink alatt nem sikerült elérni azt, amit akarunk, mert lefektetjük az alapot a jövő elméinek, és így nekik nem kell nulláról kezdeniük az adott témában, mert már van tesztelt, bizonyított tudás, ami könnyen elérhető."

Igen. Előbb-utóbb akkora mennyiségben és mélységben, hogy egy emberöltő is kevés lesz arra, hogy átlásd-átrágd-megtanuld, és mindezek után ezek kombinálásával még bármi újat is kitalálj. De ugyanezt írtam korábban is.

"... viszont a programok és a tudat nem egy dolog, ..."

Ennek kérdésére szerintem majd akkor térjünk vissza, ha már sikerült megfejtenünk a tudatunk mibenlétét. Addig is egy ilyen kijelentés legfeljebb sejtés lehet, de semmiképpen sem tény.

Az emberi gondolatképek vizuális megjelenítéséről szóló cikk:

[link]

Magyarul kivonatolva:

[link]