Egy tartályban a hőmérsékletet 0 fokról 500 fokra emelem. Hogyan tudom kiszámolni a dugattyú elmozdulását?
Ami adott az a tartály térfogata, és a dugattyú méretei. A dugattyú külső végét a légköri nyomás nyomja vissza.
Vagyis a hőmérséklet emelkedésnél a nyomás nem igazán emelkedik mert nyomja kifelé a dugattyút egész addig amig a nyomás a megnővekedett térfogattal megint egyensulyba kerül a kinti nyomással.
válasza:1: dugattyútér állapothatározói a kezdeti állapotban
2: dugattyútér állapothatározói a végállapotban
p1*V1=n1*R*T1
p2*V2=n2*R*T2
Mivel zárt a rendszer és sem be, sem ki nem léphet abból anyag, így n1=n2. Egyszerűsítés és átrendezés után:
p1*V1*T2=p2*V2*T2
Ha feltesszük, hogy a levegő nyomása kezdetben megegyezett a légköri nyomással, úgy p1=p2=p. Ez azért van így, mert a térfogatnövekedés akkor áll meg a melegítés hatására, mikor a dugattyútérben található gázok nyomása eléri a külső légköri nyomásét. Innentől:
V1*T2=V2*T2
V2=V1*T2/T1
A dugattyúk általában körlap területűek, így:
V=D^2*π/4*Δl, ahol D a dugattyú átmérője, és Δl az elmozdulás hossza. Visszahelyettesítve:
D^2*π/4*Δl=V1*T2/T1 (V1 ismert a feladat szövege alapján). Átrendezve:
Δl=4*V1*T2/(D^2*π*T1)
Az elmozdulás méterben értendő!
Köszi
Jól értem hogy akkor a két végállásban levő hőmérséklet és térfogat szorzata egyenlő? Illetve végig állandó?
Elméletileg értem eltekintve a dugattyú akadásától il tehetetlenségétől.
Mert akkor jóval könnyebb megérteni mint hittem. Az egyik végállás térfogatából egy sima képlettel kiszámolható a másik végállás térfogata s a kettő térfogat különbsége adja azt a térfogatot amiben a dugattyú mozog. jól közelitem meg?
válasza:Köszi.
Amugy létezik négyszögdugattyú?
Mert az "általában" meghatározás azt sejteti hogy nem mindig körterületű...
válasza:Köszi
Hátha jár erre. Vagy ovális dugattyú lenne? A DACIA cég annó csinált ilyesmit:))))
„1: dugattyútér állapothatározói a kezdeti állapotban
2: dugattyútér állapothatározói a végállapotban
p1*V1=n1*R*T1
p2*V2=n2*R*T2
Mivel zárt a rendszer és sem be, sem ki nem léphet abból anyag, így n1=n2. Egyszerűsítés és átrendezés után:
p1*V1*T2=p2*V2*T2
Ha feltesszük, hogy a levegő nyomása kezdetben megegyezett a légköri nyomással, úgy p1=p2=p. Ez azért van így, mert a térfogatnövekedés akkor áll meg a melegítés hatására, mikor a dugattyútérben található gázok nyomása eléri a külső légköri nyomásét. Innentől:
V1*T2=V2*T2
V2=V1*T2/T1
A dugattyúk általában körlap területűek, így:
V=D^2*π/4*Δl, ahol D a dugattyú átmérője, és Δl az elmozdulás hossza. Visszahelyettesítve:
D^2*π/4*Δl=V1*T2/T1 (V1 ismert a feladat szövege alapján). Átrendezve:
Δl=4*V1*T2/(D^2*π*T1)
Az elmozdulás méterben értendő!”
V1=3 dl
T1=0 fok
T2=500 fok
Ez alapján v2=3 dl*500 fok/0 fok
Balhé van. Hogy osszak nullával?
párdon.
akkor:
V1=3 dl
T1=0 fok
T2=500 fok
Ez alapján v2=3 dl*773fok/273fok
8.4 dl
ez azt jelenti majdnem háromszorosára tágul?
kétszer akkora a dugattyú utja mint maga a tartály?
biztos hogy jól számolom?
izé
kétszer akkora a dugattyú alja által bejárt térfogat mint maga a tartály?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!