Egy lavór hideg víz felveszi a szoba hőmérsékletét, vagy a párolgás miatt alacsonyabbra áll be?

Ha elég időt adsz neki, akkor felveszi a szoba hőmérsékletét.

Egy egészen leheletnyivel alacsonyabb lesz, de elhanyagolható mértékben. A párolgás annyival nem hűti.

"Egy egészen leheletnyivel alacsonyabb lesz, de elhanyagolható mértékben."

Ezzel nem értek egyet. Szerintem két lehetséges eset van, de a termikus egyensúly mindkét esetben véges időn belül beáll:

1) minden víz elpárolog a lavórból.

2) nem párolog el minden víz a lavórból. A párartalom maximális az adott nyomáson, és hőmérsékleten, a lavór vízből folyamatosan párolog a víz, ami nem hűti, mivel pontosan ugyan annyi víz csapódik le, ami viszont emeli a hőmérsékletet.

A szoba elkezd hűlni a lavór hőmérséklete irányába, a lavór meg melegszik. Amíg nagy a hőmérséklet különbség, addig a lavór gyorsabban melegszik, mint ahogy a párolgás hűti. Lesz egy pont, ahonnan a lavór már nem melegszik tovább, de a szoba tovább hűl, de persze ha nagy a szoba, akkor ez a szoba eredeti hőmérsékletéhez igen-igen közel lesz. Ha a két hőmérséklet azonos, akkor a lavór tovább hűl (és ezzel együtt a szoba is), amíg a páratartalom eléri a 100%-ot. Ha a páratartalom már korábban elérte a 100%-ot, akkor csak a szoba és a lavór hőmérséklete fog egymáshoz közeledni, de nem lesz további hűlés.

MIndez az elmélet, néhány elhanyagolással és néhány körülmény kikötésével (pl izolált rendszerről beszélünk, a hőmérséklet a szoba minden pontján azonos, stb)

Gyakorlatban víz szobahőmérsékletűre melegszik, de ha az ablak alá közvetlenül a napra tesszük, akkor lehet hogy melegebb lesz, mi meg kimegyünk közben a strandra.

"Amíg van víz a lavórban, addig a párolgással folyamatosan történik egy kismértékű hőelvonás a vízből, ezért a víz egy igen picit hidegebb lesz."

A kérdés az én olvasatomban az egyensúlyra vonatkozott ("A helyzet stabilizálódása után"). Ha a víz csak akkor lesz hidegebb, jobban párolog, mint ahogy a pára lecsapódik, azaz az egyensúly nem állt még be. Én nem erről beszéltem, és szerintem a kérdés sem erre vonatkozott.

döncike: Minden attól függ, hogyan értelmezzük azt, hogy "a helyzet stabilizálódása után", még akkor is, ha feltesszük, hogy a szoba tökéletesen van hőszigetelve. Nyilván más eset, ha telítődhet a levegő és ekkor még maradt víz a lavórban.

Amúgy én is pont arról beszéltem, amit te írsz a hatodik kommentben, tehát a levegő még nem telítődött vízpárával. A környezet és a sörösüveg/lavór víz között legyen sokkal jobb a hőátadás, mint amennyi lehetséges a flaska szűk száján át párolgás útján. De az egyszerűség kedvéért a flaska szája legyen lezárva, tehát nincs párolgás. Várjuk meg a hőmérséklet-kiegyenlítődést, majd nyissuk ki a flaska száját: elindul a párolgás.

A flaska száján át zajló párolgás hőt von el a flaska vízből, tehát az lehűl. Ekkor viszont a flaska falán át hőenergia jut be a környzetből a flaskába. Ebből világosan következik, hogy a víz mindig is hidegebb lesz (egészen picivel) a környezetnél, mert a párolgás miatti hőelvonás révén lehűlt víznek fel kell melegednie (hőtörvények). Ez a felmelegedés nettó hőátadással jár, viszont vedd észre, hogy NETTÓ hőátadás csak akkor lehetséges, ha van hőmérséklet-különbség (hőtörvények).

Szerintem ott veszted el a fonalat, hogy a termikus egyensúlyt azonosnak tekinted a hőmérsékletek egyenlőségével. A termikus egyensúly viszont (amin azt értem, hogy a flaska annyi hőt ad le párolgás révén, amennyit a flaska falán át felvesz) nem jár a két hőmérséklet egyenlőségével. Az már megállapodás dolga, hogy ezt tekinthetjük-e a "helyzet stabilizálódásának".

Kérdező: Ez már egy teljesen nyílt rendszert jelent, mert a szoba szellőzésével a szoba és a külvilág között energiaátadás is történik.

De ha elég nagy, viszont jól hőszigetelt a szoba, továbbá a falak és a berendezési tárgyak is a levegővel azonos hőmérsékletűek (amivel gyak. kizárhatjuk a sugárzás útján történő nettő hőcserét, és így zártnak tekinthetjük a rendszert), akkor szellőzés nélkül beszélhetünk arról, hogy a szoba levegőjének páratartalma és hőmérséklete közelítőleg állandó marad, mert az egyensúly csak igen lassan tolódik el vmilyen irányba. Ez fizikailag mégis korrekt, mert a valóságban is legtöbbször csak átmeneti egyensúly létezik, ami lassan eltolódik erre vagy arra.

Ekkor viszont az van, amit már korábban leírtam.

"lehet akár a szabadban is a lavór"

Ez meg egyértelműen a mázas kancsó versus mázatlan kancsó közismert esete. A víz picit hűvösebb lesz. Persze itt sok dolog bejátszhat, úgymint napsugárzás, változó környezeti levegőhőmérséklet, tereptárgyak hősugárzása, az égbolt hőmérsékleti sugárzása (a felhőtlen égbolt éjjel nagyon sok fokos lesz mínuszban) stb.