Tért fog nyerni a sűrített levegővel működő autó?

Hát a levegő szobahőmérsékleten még 3000 bar-on sem válik folyékonnyá, ott meg már a tartállyal szilárdsági, biztonsági okokból gyártási nehézségek lépnek fel, én ennél nagyobb nyomású tartályra egyszerűen nem mernék tippelni. Azért azt megemlíteném, hogy egy ilyen tartály nyomna vagy 3-500 kg-ot és előállítása milliókba kerülne.

Egy autó mondjuk max. 80 liternyi térfogatú tartály férőhelyével ez csupán 240.000 liternyi gáz szobahőmérsékletre tágulva.

Egy 2200 Nm-es kamion légkulcs 8 baron 113 l/perc légfogyasztású. Egy városi kisautó motornyomatéka ennek max 1/20 része, mondjuk, hogy így a légfogyasztás is csak 1/20 rész, vagyis 5,65 l 8 bar-os levegő.

A 240.000 l 1 bar-os levegő 8 bar-on 30.000 liter, ráfoghatjuk, hogy ennyi levegővel a kocsi 88 órát tudna futni. 50 km/h átlagsebességgel ez 4400 km!

És most térjünk vissza a realitás talajára.

Az a tartály max. 300 bar-os lesz. Ezzel letizedeltem a futástávot, 440 km-re.

Szerintem ez sem túl rossz városi használatra.

És egy sima légkulcsból indultam ki, aminél azért egy speciálisan kocsiba tervezett légmotor már csak jobb hatásfokú.

Bár egyetértek Sceptic véleményével abból a szempontból, hogy a környezetbarátság csak akkor igaz, ha maga a tartálytöltés is az, viszont én úgy látom, hogy a légtartályos energiatárolás lehet jobb hatásfokú, mint az elektromos akkumulátoros.

Hozzátennék még egy kis pluszt: a tartály utáni reduktor tökéletesen helyettesíteni fogja a légkondit, és ez nemhogy rontani fogja a teljesítményt, hanem még növeli is. Ez Indiában, ahol nem ritka az 50 fok árnyékban, nem egy utolsó szempont. :)

"Ám akkor már sokkal egyszerűbb eleve az autó kerekét meghajtani a villanymotorunkkal vagy fosszilis üzemanyaggal működő motorunkkal, mint egy plusz veszteségekkel járó sűrítőeszközt is közbeiktatni a meghajtásláncba."

Ezt boncolhatjuk még:

- Minek finomítjuk a kőolajat, miért nem tiszta formában hasznosítjuk belső égésű motorban?

- Miért csinálunk villamos energiát nukleáris energiából, amikor annak 40%-os a hatásfoka?

- Miért égetjük el a fát erőművekben és utána a 30%-os hatásfokkal előállított energiával hajtjuk meg a mozdonyainkat?

és még sorolhatnám....

A válasz egyszerű: mert a teljes folyamat hatásfoka így sokkal nagyobb. Ha villamos energiával hajtjuk meg autónkat, akkor egy 80-90% körüli hatásfokot kapunk. Ha ezt meg tudják közelíteni, akkor az autógyártás kisebb költsége miatt jobban megéri, nem beszélve a fosszilis meghajtásról.

Mindezt összegezve ha a jármű fenntartását nézzük mondjuk 10 éves idővel, akkor biztosan jobban fog kijönni még egy elektromos autóhoz képest is, mivel abban akkut is kell cserélni ennyi idő alatt.

Amúgy mit emészt el az olajipar??

Eddig mit emésztett el??:D

#12:

"- Minek finomítjuk a kőolajat, miért nem tiszta formában hasznosítjuk belső égésű motorban? "

Mert a finomításhoz (frakcionáláshoz) felhasznált energiamennyiség kisebb, mint amennyivel több a frakcionált komponensekből jelenleg külön-külön kinyerhető energiamennyiség a kőolajból kinyerhető energiamennyiséghez képest. Más részről, a kőolaj nem egy állandó összetételű anyag, míg a benzin, a gázolaj, a kerozin, stb. igen, így lényegesen egyszerűbb benzinnel vagy gázolajjal működő járműveket, motorokat építeni és használni, mint kőolajjal működőket. Tehát a frakcionálással nyerünk, még a frakcionáláshoz kellő energia "elvesztegetése" mellett is. (Kissé azért bonyolultabb a válasz, de nincs kedvem litániákat irkálni, a végeredmény ez lesz, ha végiggondolod.)

"- Miért csinálunk villamos energiát nukleáris energiából, amikor annak 40%-os a hatásfoka? "

Mert a nukleáris energiát (ma még) nem tudjuk közvetlenül hasznosítani a háztartásban, járműiparban, gépiparban, stb. Ezen felül komoly biztonsági intézkedésekre lenne szükség, ráadásul óriási a sugárzó anyagokkal való visszaélés kockázata is.

"- Miért égetjük el a fát erőművekben és utána a 30%-os hatásfokkal előállított energiával hajtjuk meg a mozdonyainkat?"

Mert a villamos áram energiasűrűsége lényegesen nagyobb, mint a fáé, lényegesen gyorsabban és olcsóbban lehet nagy mennyiséget nagy távolságra juttatni, sokkal sokrétűbben felhasználható mint a fa (nem csak fűtésre, de világításra, mérőeszközök, fékek működtetésére, kényelmi berendezések működtetésére, stb.), nincs utána füst, korom, hamu, és még sorolhatnám :)

A lényeg az, hogy sokkal többet nyerünk ha így csináljuk, mintha nem így csinálnánk - nyulván ezért csináljuk így, és nem máshogy. Viszont a sűrített levegős meghajtással nem nyerünk, csak veszítünk, ha magunkkal visszük a légsűrítő berendezést is (hatásfokromlás). Ha meg nem visszük magunkkal (sűrített levegőt tankolási lehetőségek kiépítése), akkor is nagyobb a veszteség, mint az elektromos meghajtás esetén, ugyanis elektrontankolásnál csak az áramot kell tankolni, a sűrített levegős megoldásnál közbe van iktatva egy légsűrítő állomás is, ami rontja a hatásfokot. És ami még fontos: a villanymotor az egyik legjobb hatásfokú eszköz azok közül, amivel mozgási energiává tudjuk alakítani a fosszilis vagy nukleáris energiahordozókban rejlő energiamennyiséget - nem valószínű, hogy a sűrített levegős meghajtás überelni tudná ezt.

Akkor lehetne létjogosultsága a sűrített levegős meghajtásnak, ha az energiahordozókból (kőolajból, földgázból, uránból, stb.) kinyerhető energiamennyiséget közvetlenül levegősűrítésre tudnánk felhasználni, elektromos áram termelésének kihagyása nélkül. Tehát ha sikerül kitalálni egy olyan eszközt, erőművet, amelyik képes pl. a kőszénben rejlő energiát úgy levegősűrítésre felhasználni, hogy közben egy elektronnyi áramot sem termel meg - valamint persze ezt legalább olyan hatásfokkal tudja elvégezni, mint a sima áramtermelő kőszénfeldolgozó erőművek -, akkor lesz értelme a légsűrített meghajtású járművek létjogosultságán elgondolkodni.