Nukleáris elektromos utasszállító repülőgép működne?

Az atomerőműnél van egy gond. Az, hogy csak "nagyban" működik jól.

Ha a méretet-tömeget csökkented, a méretaránynál nagyságrendekkel nagyobb mértékben csökken a teljesítmény (főként hatásfok-romlás miatt).

Szovjetek és amerikaiak is kísérleteztek műholdak hajtására kicsi (max. tonnás méretkategória) atomerőművekkel, ezek hasznos teljesítménye épp csak közelítette a kilowatt kategóriát.

Egy repülőgép meghajtásához ennél jóval több kell, főleg, hogy az erőmű jelentős tömegét hurcolnia kell.

A sugárveszélyt és egyéb szempontokat már felsorolták.

Feljebb említésre került a nukleáris sugárhajtómű, ez a környezet sugárterhelésén kívül azért sem alkalmas, mert az élettartama a hatalmas hőterhelés miatt iszonyatosan rövid (percek).

A maghasadásos sugárhajtóműnél a hajtógázt átpréselik a nukleáris fűtőelem furatain és ott forrósodik fel, ebből van a hajtóenergia, azt már csak kifújatják a fúvókán. A másik változatban gáz állapotú hasadóanyag körül áramoltatják a hajtógázt. Mindkét esetben a hajtógáz kihordja magával a hasadóanyagot is a fúvókán, gyorsan fogy.

A fűtőelem hőmérséklete itt több ezer fok, ehhez add hozzá a sugárterhelést meg a többszörös hangsebességre gyorsult hajtógázt. Percek alatt szétég minden.

Érdemes ezt meg az előzmény-cikkét elolvasni, ez megmutatja, hogy ha hadászatról van szó, a gazdaságos, biztonságos, sőt, a reális kifejezések is értelmetlenné válnak:

[link]

Összefoglalva:

Mindegyik változatra probléma a baleset illetve meghibásodás (sőt némelyiknél normál használat esetén is) magas sugárveszély. Ugyanezért a karbantartás is iszonyatosan költséges.

Zárt rendszerű nukleáris hajtás (szokásos indirekt hőátadás, gőz+turbina+generátor): Az egész rendszer tömege túl nagy, a repüléshez szükséges teljesítmény előállítását megakadályozza az, hogy a teljesítménynöveléshez a tömeg is emelkedik, plusz hatásfok is xar a sok áttétel miatt, zsákutca.

Zárt rendszer közvetett hőátadással, de közvetlenül a turbinának:

A tömeg-teljesítmény viszony jobb, de az élettartam kutyarossz, járulékos sugárzás magas.

Nyitott rendszer, fűtőelemmel közvetlenül hajtógáz fűtése:

Egyszerű, tömeg-teljesítmény viszony jó, de élettartam itt is rossz, sugárszennyezése meg mintha percenként eldurrantanának egy piszkos bombát. Földi környezetben fanatikus tömeggyilkos diktátoroknak való hadi alkalmazásra, civil közlekedési célra alkalmatlan, űrtechnikában viszont bolygóközi használatra nem elvetendő ötlet (persze itt a hajtógázt vinni kell magával, de kémiai rakétánál kevesebb kellhet és nagyobb tolóerőt adhat, az élettartam még mindig kérdéses).

Ez alapján civil használatra mind alkalmatlan.

"Zárt rendszer közvetett hőátadással, de közvetlenül a turbinának:

A tömeg-teljesítmény viszony jobb, de az élettartam kutyarossz, járulékos sugárzás magas."

Én nem értem miért írod, hogy rossz élettartam, magas sugárzás. A termelődő gőzt nem gőzturbinába vezetik, hanem egy hőcserélőbe, ami átadja a sugárhajtóműnek a hőmennyiséget. Ez zárt rendszer, miért lenne sugárveszélyes, miért lenne alacsony az élettartama?

"A termelődő gőzt nem gőzturbinába vezetik, hanem egy hőcserélőbe, ami átadja a sugárhajtóműnek a hőmennyiséget. Ez zárt rendszer, miért lenne sugárveszélyes, miért lenne alacsony az élettartama?"

Mert itt a hőcserélő folyadéka nem gőz, hanem közel (vagy több mint) ezer fokos olvadt fém vagy só vagy ilyesmi, ezen a hőmérsékleten semmi sem magas élettartamú. Nagyon jó hőátadás kell, ezért a hőcserélő kör szigetelése nagyon vékony, jóval több sugárzás jut ki.

Mindez a cikkben le van írva.