Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Van valamilyen kitüntetett...

Van valamilyen kitüntetett (nyugvónak mondható) pont a térben?

Figyelt kérdés
Sziasztok! Előre is elnézést, ha nem megfelelően teszem fel a kérdést, vagy nem pontosan fogalmazok. Nemrég kezdett érdekelni ez a téma és ezért is kicsit láma vagyok hozzá. A kérdésem a következő lenne: A térben nincs semmilyen egységes éter, vagy kitüntetett pont, minden mozgáshoz meg kell határoznunk egy inerciarendszert, hogy egy adott test sebességet meghatározhassuk. Amennyiben a két rendszer egyikében lévő test sebességét elkezdeném növelni el soha nem érhetné a fénysebességet, mivel azt megközelítve a gyorsításhoz felhasznált energia egyre nagyobb mértékben alakulna át tömeggé. Ha csak az egymáshoz viszonyított sebességek számítanak, és nincs ez a kitüntetett pont, honnan tudom melyik halad a másikhoz képest közel fénysebességgel(vagyis melyiket nem tudom tovább gyorsítani, vagy nem akkora mértékben gyorsulna ugyanakkora energia hozzáadásával)? Ha esetleg lenne ehhez a témához olvasnivaló (hogy kicsit jobban megérthessem) azt nagyon megköszönném. Előre is elnézést, ha nagyon rossz a kérdés.

2013. júl. 20. 22:09
1 2
 1/11 Shai-Hulud ***** válasza:
100%

Nincs.

Már 1905-ben bizonyította Einstein (speciális relativitáselmélet), hogy két, egymáshoz képest egyenletes sebességgel mozgó rendszer esetén LEHETETLEN eldönteni, hogy melyik végez "abszolút" mozgást. Emiatt a különböző rendszerek mozgásállapotai mindig relatív mozgások.


"A speciális relativitás elvének van egy fontos következménye: nem létezik abszolút nyugvó vonatkoztatási rendszer, azaz abszolút tér."

[link]


Pedro

2013. júl. 20. 22:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
most nincs kedvem ezen elgondolkozni, de annyit tudok mondani, hogy ha valami fénysebességgel halad, akkor az mindenhez képest fénysebességgel halad, nem csak egy "nyugvó" ponthoz képest. Hanem egy vele egyirányba haladó és egy vele ellentétes irányba haladó tárgyhoz képest is fénysebességgel halad, függetlenül azok sebességétől.
2013. júl. 20. 22:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm Pedro! Akkor viszont nem értem továbbra sem, mi akadályozza meg a közel fénysebességgel haladó test annál nagyobb sebességre történő gyorsítását. A (közel fénysebességgel) száguldó test nem tudja, hogy az ő sebessége akkora, vagy ő maga nyugszik, és egy másik test száguld felé ilyen sebességgel, ergó vagy tovább kéne tudnom gyorsítani a már amúgy is fénysebességgel mozgó testet, vagy az amúgy nyugvó test sebessége nem növelhető tovább. Dombon ülő fűcsomó legyek, ha ezt megértem. :) De azért köszönöm - a wiki-t már előtte is olvasgattam, és a két relativitás-elmélet is. Hát, lehet hogy mégegyszer neki kell esnem. Sajnos nem vagyok vizuális típus - kicsit lassabban értek meg dolgokat. Köszönöm még egyszer, ha szájbarágósabb példád lenne, azt is nagyon megköszönném.
2013. júl. 20. 22:31
 4/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm 22:25 - bár ez már egy másik téma lenne (és ez sem nagyon tiszta). Én úgy értelmeztem, hogy a fény ha a megfigyelővel együtt mozog, akkor nem változik a fény sebessége (vagyis nincs egységes éter, amelyben a fény ne haladhatna gyorsabban - talán így tudom a legjobban megfogalmazni). Az, hogy a fényhez képest mozgó testet a fény így is fénysebességgel éri el - ebbe a témában még annyira nem mélyültem el - ha jól tudom akkor itt jön az idő és a tér megváltozása, ha nagy sebességgel mozgunk, de ez legyen egy másik téma majd (amíg nem lesz az első kérdésem világos, addig ezt sem nagyon fogom tudni megérteni). Köszönöm még egyszer!
2013. júl. 20. 22:38
 5/11 anonim ***** válasza:
100%

Azért nem lehet fénysebességre gyorsítani, mert ahogy gyorsítod, egyre nehezebb lesz a tested - így a további gyorsításhoz egyre több, és több energiára van szükséged. Ez a grafikon pedig elhúz a végtelenbe, de soha sincs egy olyan pont, amikor már elegendő energiát adtál, és eléred a fénysebességet. Bármennyi energiát is adsz a testnek, mindig csak egyre közelebb, és közelebb kerül a fénysebességhez - elérni sohasem fogja azt.


Ezért van az, hogy egy részecskegyorsítóban egy atomerőmű teljes teljesítménye, hatalmas, 17km hosszú gyorsító alagút, szupravezető mágnesek segítségével EGY DARAB PROTONT sem lehetséges fénysebességre gyorsítani. Nagyon, nagyon megközelítik azt, de nem érik el sohasem. Pláne, hogy a fénysebességhez közeledve egyre jobban ugrál a szükséges energiaszint - 98%-ról 99%-ra gyorsításhoz sokkal több energia kell, mint 97%-ról 98%-ra gyorsításhoz. És itt egyetlen egy darab protonról beszélünk.

2013. júl. 20. 23:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm Sir Butcher! Ebből viszont még mindig nem lett számomra tisztább a kép. Talán úgy tudom leginkább leírni neked, hogy pontosan mi a problémám, hogy ha Te nem tudod egy esemény előzményeit (mert bekötöttem a szemed), és a teljesen üres térben lévő két (legyen mondjuk) labda közül az egyiket gyorsítom fel (és csakis az egyiknek adok energiát) közel fénysebességre, rólad a szemfedőt levéve honnan fogod tudni melyik halad a másikhoz képest ilyen sebességgel? Mert a kettő közül azt mondod (és a relativitás elmélet is ezt mondja ki), amelyiket eddig gyorsítottam, azt nem tudom tovább gyorsítani, mert nem érheti el a fénysebességet, a másikat viszont minden további nélkül kéne tudnom (mert azt meghagytam "nyugalmi" állapotában), akkor mégiscsak kell lennie valamilyen pontnak ahhoz, hogy tudjam, melyik kapott annyi energiát, hogy további gyorsítás esetén az már csak tömeggé alakulna. (A Földön ezt így nehezebb elmagyarázni, mert viszonyítási pontnak magunkat és a Földet vesszük, így a felgyorsított részecske halad számunkra közel a fényével - lehet nekem kéne megváltoztatnom a gondolkodásmódomat). Azért köszönöm a segítséget!
2013. júl. 21. 08:31
 7/11 anonim ***** válasza:
100%

Na, akkor átfogalmazom: a sebesség voltaképpen csak egy energiaszint, amivel a részecske rendelkezik. Az energia, és a tömeg ügyebár párhuzamosan változik - egy adott részecskének nagyobb az energiája, nagyobb a tömege is. Emiatt nem növelhető tovább a sebessége, nem amiatt, mert valamihez képest x sebességgel mozog. Hanem azért, mert ahogy nő a tömeg, egyre több energia kell a gyorsításhoz. Ez bármilyen viszonylatban, bármilyen pontról nézve igaz lesz.


Tehát, amikor te azt mondod, hogy adott részecske x sebességgel halad, akkor voltaképpen van egy y mennyiségű energiája (jelenleg mozgási energiája).


Ez az energia-szint mérhető. Ha bekötöd a szememet, és nekem nincs viszonyítási pontom, akkor pusztán ránézésre természetesen nem tudom megmondani, hogy melyik megy közel fénysebességgel (a ránézés amúgy sem ér sokat :P ). Azonban, ha megmérhetem a mozgási energiáját a két labdának, akkor meg tudom mondani, melyik van nyugalomban, és melyik száguldozik fénysebességgel.


De amennyiben ez a téma jobban érdekel, ajánlom tanulmányozásra a relativitás elméletét, és a hozzá tartozó témaköröket, sok érdekességet fogsz találni benne.

2013. júl. 21. 09:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen, ez már sokkal jobb magyarázat volt mindenre. Tehát egy test energiaszintjét nem fogom tudni tovább növelni egy bizonyos szintnél, mert az átalakul tömeggé, még több energiát igényelve a további egységnyi gyorsításhoz, és ezt függetlenül más viszonyítási ponttól mérni lehet. A sebessége attól lesz relatív, hogy én, mint megfigyelő milyen energiaszinttel rendelkező pontból figyelem az eseményeket. Talán jól értelmeztem, és így át tudom még egyszer gondolni, mi nem állt még teljesen össze (azt hiszem lesz még pár paradoxonom). Köszönöm mindenkinek a segítséget!
2013. júl. 21. 13:14
 9/11 anonim ***** válasza:

Ha egy testet gyorsítani akarsz, akkor azt valahonnan teszed, tehát te is benne vagy egy vonatkoztatási rendszerben. Az számít, hogy innen nézve a test éppen hogy mozog. Ha már nagyon gyorsan, akkor nem nagyon fogod tudni tovább gyorsítani.


Ha átteszed a székhelyedet a gyorsan mozgó testtel együtt haladó koordinátarendszerbe, amiben a test hozzád képest áll, akkor ott minden további nélkül tovább gyorsíthatod fénysebességig. Viszont az előző rendszerből ez megint csak nem fog látszani, onnan nézve úgy fog látszani, hogy semmit nem gyorsítasz rajta.


Az ellentmondást az oldja fel, hogy a két rendszerben más ütemben múlik az idő.

2013. júl. 22. 00:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 A kérdező kommentje:
Köszi Neked is 00:03. Ez most egy kicsit megint összezavart, azt hittem egyszerűbb lesz megérteni, és nem akadok el ennyire már az elején - van ilyen. Lehet, hogy meg kéne néznem a matematikai megközelítést, hogy jobban átlássam, hogyan bizonyították ezt. Bár nem hiszem, hogy az egyszerűbb lenne. Lehet alaposabban kéne elolvasnom a relativitás elméletet. Köszi mindenkinek, és ha ennyien értik is miről szól ez a könyv, talán nekem is sikerül megértenem majd ezt a problémát is.
2013. júl. 22. 08:28
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!