Szerintetek ez a Katana kard megfelel vágásra?
Biztos alkalmas vágásra.
De ne várj tőle olyan minőséget, mint egy japán kardtól. Igazi katanát csakis Tamahagane-ből készítik, nem mindenflée 9260-as acélból...
"De ne várj tőle olyan minőséget, mint egy japán kardtól. Igazi katanát csakis Tamahagane-ből készítik, nem mindenflée 9260-as acélból..."
... ja, tamahagane, a csodaacél, aminek mellesleg olyan gyenge az anyagminősége, hogy számos alkalommal kell hajtogatni, hogy feljavítsák azt.
Nem kell meséknek bedőlni. A modern acélok sokkal jobb minőségűek a tamahaganenál. Egyedül a hagyományok miatt értékelik ezt az anyagot magason.
Az sem igaz, hogy jobban vágnak a japán kardok. Antik kardokat (korszaktól függően, de) harcra készítették, a vágóerő soha nem volt az egyedüli szempont. Ellenben modern kardoknál sokszor előfordul a kelleténél durvább ív és vékonyabb penge. Ezekkel lehet nagyon könnyen vágni, csak (a penge geometriából kifolyólag) sérülékenyek.
A leírásban szerepló kardot nehéz megítélni, de vágni biztos lehet vele. Kérdés, hogy megéri-e megvenni. Bár árat nem írt a kérdező, de magyar kovácsok nagyon drágán dolgoznak. Vágásra inkább vegyél egy jól ismert kínai gyártótól kardot(Musashi swords, Cheness Cutlery, stb).
Az utolsóval egyetértek.
Manapság tényleg nagyon erős/jó acélok vannak, de mindnek különbözőek a tulajdonságaik.
Itt egy ábra, ami ezt jól bizonyítja. Pár acél fajtát osztályoz. Kék szín az erősség/szívósság, a piros a kopás ellenállás, a zöld pedig a rozsdásoda ellenállást mutatja.
Ez csak pár példa.
#3 as
látom te sem tudsz sokat a katanák készítéséről
nem azért hajtják vissza, hogy feljavítsá az anyagminőséget hanem a kard minősége legyen egyedülálló és katanának mindig is így készítették mert így egyedülállóan éltartró erős de ugyanakkor rugalmas is lesz a sok rétegnek köszönhetően, ezért is lett legendás emiatt a kovácsolási módszer miatt nem pedig az öntőformába öntott sablon módszernek köszönhetően
#8, a 3. voltam.
Ne keverd a szezont a fazonnal. Hajtogatás csak és kizárólag a fém minőségének javítására szolgál. A hajtogatás során kiégetik a szennyeződést belőle. Alapminőségtől függ hogy hányszor kell hajtogatni. Ez semmiben nem teszi a fémet rualmasabbá, ellenben nagy esélyt ad kovácsolási hibára (pl légbuborékok keletkezhetnek, rétegek nem forrnak össze rendesen).
A kard erejét a rétegelés adja. A pengéket több keménységű acélból kovácsolták össze, általában sanmae vagy kobuse stílusban. Ez által elérték, hogy kisebb esélyre törjenek el a kardok, inkább behajlottak. Rugalmasságuk meg nincs, azt csak a modern rugóacélból készített kardoknál van.
Ezeket a rétegelés technikákat viszont modern acéllal is lehet alkalmazni és alkalmazzák is.
Ebből is látható, hogy modern acéloknál, ahol már szükségtelen a hajtogatás a kovácsolási hiba lehetősége lecsökken.
"egyedülállóan éltartró erős de ugyanakkor rugalmas" aki ilyen jelzőket használ egy kardra ne akarjon másokat kioktatni. Egyáltalán nem volt egyedülálló a japán kovácsművészet (csak a szertartásos jellegében). Kezdjük azzal, hogy koreai és kínai kovácsoktól "lesték el" a technikákat (amin utána változtattak). Ezekben az országokban is készítettek nagyon jó minőségű, "legendás" kardokat. A fém hajtogatását meg számos másik kultúra is alkalmazta (pl viking fegyvereken is megtalálható), tehát ezt sem mondhatják sajátnak.
A katana nem ettől lett híres. A Japán mentalitás sokkal többet tett ezért (na meg Hollywood), mint a kard maga. Szent eszközként kezelték, mindig nagy becsben tartva, misztikumot övezve köréje.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!